1995.02.28. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	8.14 MB
Keltezés:	2026-01-21 13:43:44

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2
Megtekintések száma:	5
Leírás:	1995. február 28. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 28/1995-től 41/1995-ig. Rendeletek száma : 7/1995. Napirendi pontok: 1.) Tájékoztató a Kossuth téri híddal kapcsolatos intézkedésről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Előterjesztés Nagykanizsa város középtávú gazdasági-társadalmi program előkészítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 3.) Béres Márton önálló képviselői indítványa az építményadóról szóló 38/1994. (XII. 23.) sz. rendelet felülvizsgálatára (írásban) 4.) Az önkormányzat 1995. évi költségvetése II. forduló (ír.) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) IKI pályázat szakmai-szakértői bizottsága létrehozása (ír.) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 6.) HSMK igazgatói pályá zst sza kmai-szakértői bizottságának létrehozása (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 7.) Javaslat Nagykanizsa új városi könyvtár címzett támogatásának megújítására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 8.) Javaslat a kórházrekonstrukció "A" épület beruházására történő címzett támogatási igény benyújtására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 9.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város gép-műszerbeszerzés 1996. évi céltámogatási igénylés jóváhagyására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 10.) Javaslat Sánc városrész csatornázása céltámogatási igénylés jóváhagyására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 11.) Javaslat céltámogatás lemondására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 12.) Javaslat a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola vezetői állásának betöltéséhez szükséges pályázat kiírására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzői munkakörének pályázati kiírására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Egyebek Cerpánné Kém Aranka ápolási díj ügye (írásban) A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-3/1995. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1995. február 28-i üléséről Határozatok száma: 28/1995-től 41/1995-ig. Rendeletek száma : 7/1995. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. február 28-án (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Bicsák Miklós, Broczkóné Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, óri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási .joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Karmazin József, Cserti Tibor, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők. Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Nemesvári Márta, Imre Béla, Gödinek László, Dr. Tóth Lászlóné, Tóthné Krémer Mária, Kálócziné Éberling Márta, Markó László, Dusnoki Ágnes, Kápolnás Zoltán a Polgármesteri Hivatal munkatársa. Teleki László kisebbségi önkormányzati képviselő, Szakony Szilárd az Ipartestület elnöke, Janzsó Antal igazgató, Tóth Lajos a Pedagógus Szakszervezet részéről, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Kovács Rita a Kanizsa Hetilap munkatársa, Molnár László a KANIZSA EXTRA munkatársa. Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés résztvevőit, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. A meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül van-e további javaslat? Dr. Henczi Edit: A következő napirendi pontok megtárgyalását kérem a meghívóban felsoroltakon kívül: egyebek napirend keretében zárt ülésen segélyezési kérelmet, a város középtávú gazdasági-társadalmi program előkészítéséről szóló előterjesztést, céltámogatás lemondását, két személyi ügyben való döntést (jegyző, Sorosi Miklós igazgató lemondása, pályázati kiírás), Béres Márton önálló képviselői indítványa az építményadóról szóló rendelet felülvizsgálatáról. Napirend előtt a népi ülnökök választásával kapcsolatosan szeretnék tájékoztatást adni. 2 Suhai Sándor: Javasolom a költségvetést megelőzően kerüljön megtárgyalásra a középtávú tervkoncepciókkal kapcsolatos előterjesztés. Krémer József: Napirend előtt kérek szót kitüntetési címek adományozására, továbbá egy kérdést szeretnék feltenni gépjárműadóval kapcsolatosan. Balogh Tibor: Március 15-i ünnepséggel kapcsolatosan szeretnék kérdezni. Marton István: Javasolom, hogy Béres Márton képviselő indítványát a költségvetés előtt tárgyaljuk meg, mert az ezzel kapcsolatos döntés befolyásolhatja a költségvetést. A Kanizsa Újság pénteki számában megjelent polgármesteri cikkel kapcsolatosan szeretnék kérdést feltenni. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a középtávú koncepciók előterjesztés a költségvetést megelőzően kerüljön megtárgyalásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a céltámogatás lemondásáról készített előterjesztés az egyebek napirend előtt kerüljön megtárgyalásra? A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a személyi ügyek tárgyalásával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Nem javasolom napirendre venni Béres. Márton önálló képviselői indítványát, mivel a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ezt a témát augusztus 30-i határidővel javasolja felülvizsgálni. Nem célszerű két havonta módosítani döntéseinket. Marton István: Azért kértem, hogy a költségvetés előtt tárgyaljuk, mivel ma délelőtt a Pénzügyi Bizottság ülésezett és kiegészítő javaslata van. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Béres Márton önálló képviselői indítványa a költségvetés előtt megtárgyalásra kerüljön, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 11 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. 3 Suhai Sándor:, Aki a módosításokkal együtt elfogadja a mai ülés napirendi pontjait, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Tájékoztató a Kossuth téri híddal kapcsolatos intézkedésről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Előterjesztés Nagykanizsa város középtávú gazdaságitársadalmi program előkészítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 3.) Béres Márton önálló képviselői indítványa az építményadóról szóló 38/1994. (XII. 23.) sz. rendelet felülvizsgálatára (írásban) 4.) Az önkormányzat 1995. évi költségvetése II. forduló (ír.) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) IKI pályázat szakmai-szakértői bizottsága létrehozása (ír.) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 6.) HSMK igazgatói pályá zst sza kmai-szakértői bizottságának létrehozása (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 7.) Javaslat Nagykanizsa új városi könyvtár címzett támogatásának megújítására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 8.) Javaslat a kórházrekonstrukció "A" épület beruházására történő címzett támogatási igény benyújtására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 9.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város gép-műszerbeszerzés 1996. évi céltámogatási igénylés jóváhagyására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 10.) Javaslat Sánc városrész csatornázása céltámogatási igénylés jóváhagyására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 11.) Javaslat céltámogatás lemondására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4 12.) Javaslat a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola vezetői állásának betöltéséhez szükséges pályázat kiírására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzői munkakörének pályázati kiírására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Egyebek Cerpánné Kém Aranka ápolási díj ügye (írásban) Napirend előtt Dr. Henczi Edit: Az 1991-ben megválasztott népi ülnökök megbízatása 1995. áprilisában lejár. A köztársasági elnök a választást 1995. március 20. - április 22. közötti időszakra tűzte ki. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a nagykanizsai Városi Bírósághoz 25, a Megyei Bírósághoz 5 és a Megyei Munkaügyi Bírósághoz 15 ülnököt kell választani, melyre a márciusi közgyűlésen kerül sor. Jelölt lehet büntetlen előéletű, 24. életévét betöltött magyar állampolgár, akinek választójoga van. Jelöltet állíthatnak a megye területén állandó lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, az önkormányzati képviselőtestület és társadalmi szervezetek. A jelölés benyújtásának végső határideje: 1995. március 4. Jelölni a Polgármesteri Hivatal Titkárságán lehet, ahol bővebb felvilágosítást is adunk. Kérem, ha a képviselőknek vagy a mai közgyűlést hallgató állampolgároknak javaslata van, ezeket az adatok közlésével szíveskedjenek megtenni, mert a március 21-i ülésen a közgyűlésnek erről dönteni kell. Krémer József: A "Liberális Nagykanizsáért" Alapítvány nevében néhány személyre javaslatot tettünk, hogy kik részesüljenek Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára és Nagykanizsa Megyei Jogú Városért kitűntető címben. Tudtommal mások is terjesztettek be ilyen javaslatot. Kérem a bizottságokat és a hivatalt, foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, ha lehet, akkor a 750. évforduló tiszteletére rendezett ünnepségen (április 20. ) kellene az arra méltó személyeknek átadni a kitüntetéseket. Suhai Sándor: Egyetértek a javaslattal, az ünnepi közgyűlésen lehetőség nyílik a kitűntető címek adományozására. Krémer József: Az elmúlt hetekben több állampolgár kapott felhívást, hogy a gépjárműadóját nem fizette be, illetve hátraléka van. A mi családunk is kapott egy ilyen felhívást arra a Trabant gépjárműre, amely 7 éve eladásra került és 2 éve a forgalomból is kivonták. A levélben olvashattuk, hogy 1994. évről 7 Ft adóhátralék és 1 Ft adópótlék van nyilvántartva. Szomszédom ugyanilyen felszólítást kapott 9 Ft-ról. Van olyan ismerősöm, aki b viszont 1 Ft-ról kapott értesítést. Komolytalannak tartom, hogy ilyesmivel foglalkozzon a hivatal. Kérdésem, mit lehet tenni, hogy ilyen tartalmú felszólító leveleket az állampolgárok ne kapjanak? Cserti Tibor: E tájékoztatásnak célja, hogy az állampolgárok ismerjék meg az esetleges hátralékot, valamit az 1995. évre esedékes befizetési kötelezettséget. A gépjármű forgalomból való kivonása nem jár automatikusan az adófizetési kötelem eltörlésével. Valószínű elfelejtették bejelenteni az adócsoportnál, ezt pótolni kell. Belső utasítás, hogy 50 Ft alatt nem mehet ki ilyen behajtásra vonatkozó figyelemfelhívás. Ennek ellenére - ahogy a képviselő úr is elmondta - néhány esetben hibáztunk, ezért elnézést kérek. Balogh Tibor: A március 15-i ünnepség városi szinten milyen keretek között kerül megszervezésre? Suhai Sándor: A Családi Iroda felkért az ünnepi beszéd megtartására. A hagyományokkal ellentétben most nem kerül sor fáklyás felvonulásra, hanem március 15-én délelőtt emlékező séta lesz, mely találkozó helye a Deák tér. Kérem a pártokat, a pártok vezetőit próbáljuk együtt ünnepelni március 15-ét. Marton István: A Kanizsa hetilapban a polgármester vitaindító cikket tett közzé, kérdezem tőle, hogyan kell értelmezni a következőt: "Két évet ígértem minden igazgatónak, hogy a helyükön maradhatnak."? Suhai Sándor: A cikket nem én tettem közzé, az egy interjú során készült riportból összeállított anyag volt. A Közéleti Klub felkérésére történt koncepció elkészítése során beszélgettem azokkal az intézményvezetőkkel, akik érintve vannak bizonyos értelmű mozgásban. Akkor szó volt arról, hogy mennyi idő múlva várható komolyabb változás. Ebben a szövegkörnyezetben ez azt próbálja kifejezni, hogy nem gyors iskolaösszevonásokról van szó, hanem egy evolúciós változásról. Nem polgármesteri tervről van szó, csak gondolatokat cseréltünk, úgy érzem, hogy erről majd nagyon sokat lehet és kell is vitatkozni. 1.) Tájékoztató a Kossuth téri híddal kapcsolatos intézkedésről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Magyar József: A tájékoztató szerint a költséget 50 millió Ft-ra becsüli a MAV Vezérigazgatósága. 1995. január 17-én adtam át polgármester úrnak és a képviselőtársaimnak a Kossuth téri híddal kapcsolatos adatot, amelyben a bontással és új hídépítéssel kapcsolatos elképzelések voltak. Külön kiemeltem annak szükségességét, hogy a MÁV illetékeseit meg kell nyerni a város költségvetését legkevésbé igénybevevő vasbeton alagutas megoldás érdekében. Ebből a tájékoztatóból az derül ki, hogy valószínű a tervdokumentáció hiányában ez nem valósul meg. A két dokumentáció 6 között legalább 15 millió Ft különbség van, úgy érzem kötelességem a következő határozati javaslatot tenni. (A javaslat a jegyzőkönyvhöz csatolva.) A javaslatom melléklete két alternatívát mutat be. Egyik, amit a MÁV Rt. Vezérigazgatósága, a másik, amit mi szeretnénk, mert úgy érzem, hogy egy olcsóbb megoldás mindannyiunk érdeke. A végleges döntést a testület akkor tudja meghozni, ha ezt az alagutas megoldást is megterveztetjük. Suhai Sándor: Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az idő rendkívül rövid és csak koordinált munkával lehetséges, hogy október-novemberre az új Kossuth téri híd elkészüljön. A MAV Vezérigazgatóságán Pál úrral tárgyaltunk ebben a kérdésben, akkor is elhangzott az alagutas megoldás, de 6 ezzel szemben sok műszaki problémát vetett fel. Vörös József főosztályvezető 50 millió Ft-os ajánlata csábítóvá vált a terveinkhez képest, mivel kivitelezés szempontjából, árban is elfogadható és biztonságos megoldásnak tűnt szemben Pál igazgató úr által hangoztatott műszaki ellenérvekkel az alagút megoldással szemben. Nem látok akadályt a határozati javaslat első pontjának elfogadásánál. A 2. ponttal kicsit óvatosabban bánnék. Nem hajlandó a MÁV 10-15 millió Ft-tal hozzájárulni a híd megvalósításához. Ha valóban 15 millió Ft-tal olcsóbban meg lehet építeni ezt a hidat ugyanolyan biztonsággal, ugyanarra a határidőre, akkor ezt a megoldást javasolom elfogadni. Karmazin József: Mielőtt a MÁV Vezérigazgatóságával tárgyalást folytattunk, előzőleg levélben kifejtettük a vasbeton alagutas megoldással kapcsolatos elképzeléseinket. Ók is foglalkoztak e megoldási lehetőséggel, bemutatták a két megoldás közötti műszaki különbséget. A vasbeton héj szerekezet elleni érv, hogy kivitelezési nehézséget okoz, mivel az előző felrobbantott híd megmaradt alaptömbjei ütköznének ezzel a szerkezettel. Ez többletköltséggel járna, hiszen ezek az alaptömbök a meglévő vágánypár két oldalán helyezkednek el, míg az előző három nyílású volt. Az alagút szerekezet metszeti változatán feltűntetett szelvényt nem tartották megfelelőnek, ugyanis annak alapját jelentősen befolyásolja egy megfelelő szerkezeti hosszon bevitt elektromos vezeték, íve, belógásai, ezért úgy ítélik meg, jelentősen meg kellene emelni a szelvény magasságát. A költségszámítások indokolják, hogy nem gazdaságos ilyen szerkezetnek a léte, ugyanis a fenntartási költségei a vízelvezetés miatt hatványozottan jelentkeznek. Vizsgálták a MÉLYÉPTERV által korábban készített tervi megoldás költségeit továbbá, hogy ma még gyártják-e ezeket a szerkezeteket és ezen adatok birtokában adták meg tájékoztatásul a 48-50 millió Ft-os költséget. Nagy tapasztalatokkal rendelkeznek az ilyen jellegű műtárgyak tekintetében, felajánlották szakmai segítségüket is. A két változatról még ne mondjunk le az előkészítésnek ebben a szakaszában, most dolgozzuk ki a kiírás szövegét, el tudom képzelni, hogy a tervezőtől mindkét változat kidolgozását kérjük bizonyos tervezési mélységig. Pal otás_Tibor t Az előterjesztés mellékletében szereplő vállalkozási szerződés összege eltér annak mellékletében megállapított összegtől. Nem tudom, melyik az igazi vállalkozási összeg. Azt olvashatjuk, hogy tételes elszámolás mellett kell 7 érteni ezt a szerződést. Véleményem szerint tételes elszámolást csak költségvetés alapján lehetett volna elképzelni. Suhai Sándor: A vállalkozási szerződés 7 millió Ft nettó vállalkozási díjat tartalmaz, mely tételes elszámolás alapján szoros műszaki felügyelet és ellenőrzés mellett plusz-mínusz 1 millió Ft-tal eltérhet. Ez nem egy könnyű megoldás, mert ha vágányzárat kapunk, akkor kell bontani a hidat. Március hónapban két időpontunk van, egyikben a közművet kell kiváltani, a másikban a bontásnak kell megtörténnie. Decemberben azzal bíztak meg, hogy minden járható utat keressünk meg, ami gyors, pontos és olcsó. .Nagyon fontos, hogy balesetmentesen és időre megtörténjen a bontás, ha ez nem így lesz, akkor több millió Ft-ot vesztünk a vágányzár kapcsán. A hidat két hét múlva műszakilag kiváltják és három hét múlva le kell bontani, tehát nincs arra idő, hogy hosszabb feltáró munkát végezzen a kivitelező, ezért a váratlan költségekre állítottuk be a ± 1 millió Ft-ot. A tételes költségelszámolás akkor lép életbe, ha eltér a kivitelező a nettó 7 millió Ft-tól. Magyar József: Amennyiben ez a leggyorsabb, legolcsóbb megoldás, akkor ezt kell választani. Előfordulhat az is, hogy a tervezett költségeket 15 millió Ft-tal csökkenteni tudjuk. Az általunk készített anyag figyelembe veszi az elektromos vezetékeket, a vízelvezetést, ellentétben azzal, amit a MÁV mondott, meg kellene terveztetni, kérem a határozati javaslatom megszavaztatását. Suhai Sándor: Egyetértek, hogy bizonyos pontig kibontatjuk ezt a lehetőséget is, hogy legyen önöknek választási lehetősége. Egyre kell vigyáznunk, párhuzamos tervezésről legyen szó és időben ne okozhasson csúszást. Palotás Tibor: Feltételezem mindenki részéről a jószándékot, csak furcsának tartom, hogy azonnal és rögtön döntünk arról, hogy párhuzamos tervezés készüljön. MÁV hozzájárulás nélkül nem lehet építeni műtárgyat. Nem szabad párhuzamosan teljes értékű tervet készíttetni. A költségek miatt programterv szintű párhuzamos tervezést el tudok képzelni, de kiviteli tervet nem. Arra hivatkoztak többen, örüljünk, hogy a híd bontása csak ennyi és nem 20 millió Ft, az építése pedig 50 millió és nem 100 millió Ft. Azok véleményét nem szabad elfogadni, akik a magasabb összeget hozták költségként, mert a bontást is 20 millió Ft töredékéért el lehet végezni. Magyar József: Engedélyezési szintű tervezést és költségkalkulációt kérek, nem pedig kiviteli tervet. Véleményem szerint a híd bontásaként megjelölt 7 millió Ft kedvezőnek mondható, mint a korábbi 10 millió Ft. Egyetértek a polgármesterrel, e feladat összehangolást igényelt és az a cég tudta ezt megtenni, akinék a legjobb kapcsolatai vannak a MÁV-val . Tarnóczky Attila: Azzal semmi problémám nincs, hogy az adott cég végzi el a munkát, az összeggel annál inkább. A polgármester úr a szerződési lapon szereplő összegre kapott felhatalmazást, a tárgyalás során eddig az összegig mehet el. Én ragaszkodnék az 8 eredeti összeghez, természetesen hozzászámítva az ÁFA-t. Javasolom Magyar képviselő indítványának elfogadását. A költségbecsléseket látva a betonhíddal értenék egyet alagutas megoldással. Az eltérés 20 millió Ft körüli, ami a mostani költségvetésünket figyelve meggondolandó. Kérem támogassuk a párhuzamos tervezést, ne látszattevékenység legyen, hanem alkalmas arra, hogy dönteni tudjunk. Dr. Fodor Csaba: A szerződést át kellene dolgozni, a mellékletből áthozni mindazokat, melyet a szerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell. A vállalkozási szerződés olyan MT rendeletre hivatkozik, melyet már évekkel ezelőtt hatályon kívül helyeztek. Hiányolom azokat a garanciákat, melyet a megrendelő érvényesíthet a vállalkozóval szemben pl. késedelem esetén a kötbér, a "költség" szót "díj"-ra kellene változtatni. A 2. sz. melléklet felsorolja a végzendő munkákat, ide kellene írni a részletfizetést is. Magyar képviselő indítványát jónak tartom, meg kellene vizsgálnunk, hogy melyik a legkedvezőbb megoldás a Kossuth téri híd építésével kapcsolatosan. Ha 15-20 millió Ft-ot nyerhetnénk az egyik megoldással, akkor ezzel a költségvetésben jelentős megtakarítást érnénk el. Suhai Sándor: Több részre bontanám az elhangzottakat. Magyar képviselő kiegészítő javaslata - számomra és a szakma számára is elfogadható - készüljön engedélyezési szintű terv a másik variációról. Természetesen mi annak csak örülnénk, ha 18-20 millió Ft-ot megtakaríthatnánk. Kérésem - mivel párhuzamos tervezésről van szó -, hogy a két terv miatt a határidő ne módosulhasson. Aki egyetért Magyar képviselő határozati javaslatának a.) pontjával, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért az írásbeli tájékoztatóval, a vállalkozási szerződésben foglalt vállalkozási díjjal, ami jelen esetben 7 millió Ft ± 1 millió forint, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a vállalkozási szerződést adjuk vissza átdolgozásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Suhai Sándor: Magyar képviselő által javasolt b.) pontról csak a terv ismeretében döntsünk. Ezért most nem teszem fel szavazásra. Egyetért ezzel Magyar képviselő úr? Magyar József: Igen. 9 A közgyűlés a következő határozatot hozza: 28/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a) egyetért azzal, hogy a Kossuth téri híd vasbeton alagutas megoldásának engedélyezési színtű tervezését és a költségkalkulációját is a versenyeztetés keretén belül megrendelje a Polgármesteri Hivatal. Határidő: 1995. március 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester b) A Kossuth téri híddal kapcsolatos intézkedésekről szóló tájékoztatót elfogadja, a bontásra vonatkozó vállalkozói díjat 7 millió forint ± 1 millió forint mértékben jóváhagyólag tudomásul veszi. A vállalkozási szerződéstervezetet egyéb formai és tartalmi hibák miatt átdolgozásra visszaadja. A vállalkozó a szerződéstervezet mellékleteinek egyes pontjait értelemszerűen dolgozza be a szerződésbe, annak formai hiányosságait szüntesse meg és a közgyűlés soron következő ülésére a tervezetet terjessze be. Határidő: 1995. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 2.) Előterjesztés Nagykanizsa város középtávú gazdaságitársadalmi program előkészítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Az elmúlt közgyűlésen olyan javaslatot kértek önök, amely a város különböző szakterületeinek középtávú programját tartalmazza. Ennek megfelelően készült a mai előterjesztés, felölelve azokat a szakterületeket, ahol koncepciókat készítenénk és a határozati javaslatban megjelöltük a határidőket is: lakásépítési és lakásgazdálkodási elképzelések: 1995. március 15. Oktatási és művelődési, intézményhálózat átalakítására tett javaslat: 1995. március 31. Gazdasági (vagyonhasznosítási és hitelfelvételi) koncepció: 1995. május 31. Városüzemeltetési és városfejlesztési elképzelések: 1995. június 30. Egészségügyi, szociális hálózat áttekintése: 1995. június 30. Kérem értsenek egyet a megjelölt határidőkkel és azzal, hogy a programok elkészültekor nyissunk azok felett vitát. 10 Czobor Zoltán: Ezt az előterjesztést az SZDSZ képviselőcsoportja kérte azért, hogy az ismert, nehéz helyzet ellenére el tudja fogadni a költségvetést. A határozati javaslatban szereplő koncepciókhoz kérem odaírni, hogy 4 évre vonatkoznak. A gazdasági koncepció - aminek része az összes többi - határidejét úgy határozzuk meg, hogy amennyiben szükséges, akkor még a pótköltségvetést június 30-ig tárgyalni tudjuk. A b. ) pontnál feltüntetett határidők miért nincsenek szinkronban? Dr. Csákai Iván: A szociális és egészségügyi bizottság az alapellátást március végére, a szociális ellátást április végére, május elejére tudná elkészíteni. A hosszú távú elképzelés azonban június 10-ig nem készíthető el, ezért az egészségügyi és szociális hálózat áttekintésének határidejét 1995. október 31-ben javasoljuk meghatározni. Suhai Sándor: Nem tartanám szerencsés megoldásnak, hogy május 31. előtt a II. félévre vonatkozó pótköltségvetéssel foglalkozzon a testület, inkább később a félévi gazdasági eredmény ismeretében kellene megtenni ezt. Ha a kórházrekonstrukcióval kapcsolatos elképzeléseink nem úgy realizálódnak, akkor pótköltségvetést kell előterjeszteni, ennek időpontja szeptember 1-jéig aktuális, eddig az időpontig derül ki, hogy kapunk-e megyei támogatást. Czobor Zoltán: Nem arról van szó, hogy az I. félév ismeretében a II. félévre szeretnék egy esetleges pótköltségvetést készíteni, hanem arról, hogy ha a 4 évre elkészülő gazdasági program szerint a 300 milliós hitelállomány kezelhetetlenné tenné ezt a ciklust, akkor legyen lehetőségünk megoldás keresésére. Kérem a május 31-i határidő megállapítását. Marton István: Egyetértek az elhangzott részfeladatok határidejével, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mindenféle lépést csak az I. félévi helyzet ismeretében és annak elemzése után szabad megtenni, augusztus utolsó vagy szeptember első hetében lehet erről szó. Suhai Sándor: Egyetértek én is ezzel az időponttal, május végéig egy középtávú koncepciót kell elkészíteni, amit a félév alátámaszt vagy megkérdőjelez. Balogh György: A március 21-én tárgyalandó oktatási koncepció egy középtávú programot takar-e vagy az 1995-96. év beiskolázási és egyéb gondjait pontosítja? Úgy gondolom sok olyan kérdésben kellene döntenünk a középtávú koncepcióban, amit még most márciusban nem tudunk. Suhai Sándor: Egyetértek Balogh képviselővel, a határidőből kiderül, hogy a koncepciónak az elkészítése március 31-ig történik meg, ezt követően egyeztetésekre kerül sor. Március 21-én csak a koncepció "első lépését" tárgyalnánk, ekkor a szeptemberi beiskolázásokról kell önöknek valamilyen formában határozni, melynek összhangban kell lennie a készülő koncepcióval. Czobor képviselő kérte, mondjuk ki a határozatban, hogy 4 éves koncepcióról van szó. Ki ért ezzel egyet? 11 A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Csákai képviselő kérése, hogy az egészségügyi, szociális hálózat koncepció elkészítési határideje október 31. legyen. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 29/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) egyetért azzal, hogy el kell készíteni a város különböző szakterületére vonatkozó programokat. Felkéri a bizottságait, hogy az elkészült anyagokat véleményezze és javaslatait a polgármester részére továbbítsa. b.) a különböző szakterületek 4 éves koncepcióinak elkészítési határidejét a következő időpontokban határozza meg: 1. Lakásépítés és lakásgazdálkodási elképzelések: 1995. március 15. 2. Oktatási és művelődési intézményhálózat átalakításra tett javaslat: 1995. március 31. 3. Gazdasági (vagyonhasznosítási és hitelfelvételi) koncepció: 1995. május 31. 4. ^Városüzemeltetési és városfejlesztési elképzelések: 1995. június 30. 5. Egészségügyi, szociális hálózat áttekintése: 1995. október 31. Utasítja a polgármestert, hogy a bizottságok véleményének figyelembevételével a programokat terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1995. március 15. 1995. március 31. 1995. május 31. 1995. június 30. 1995. október 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 3.) Béres Márton önálló képviselői indítványa az építményadóról szóló 38/1994. (XII. 23.) sz. rendelet felülvizsgálatára (írásban) Béres Márton: Az építményadó rendeletnél hozott döntés körülményeit vizsgálva, valamint annak visszhangját mérlegelve az érintett adóalanyok körében, indokoltnak tartom, hogy a hibát korrigáljuk. Amikor ebben az ügyben a testület döntését kérték, mi a valós mértéket messze meghaladó sarcot állapítottunk meg az érintett ingatlantulajdonosok, illetve vállalkozók részére. Ha mód van rá, kérem változtassunk a rendeleten. Többen azt vetették fel, hogy az I. félév zárása után lenne reálisan kezelhető. Meggyőződésem, ha az érdekképviseleteket (kamarákat) ebben megkeressük, a folyamat felgyorsítható. Marton István: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta, 5 szavazattal egyetértett az előterjesztéssel, határidőként május hónap helyett három hónappal későbbi időpontot javasolunk, továbbá kérjük a határozati javaslat második mondatának módosítását: "Kötelezi a polgármestert, hogy a testületnek a félévi beszámolót tárgyaló ülésére a rendelet módosított, alternatívákat is tartalmazó tervezetét - az érdekképviseletek véleményével együtt - a rendeletmódosítás igényével terjessze elő." Tarnóczky Attila: Az SZMSZ 30. §-a kimondja, hogy a közgyűlés elnöke köteles az ülés napirendjére javasolni az önálló indítványokat. Ez azt jelenti, hogy a polgármester nem teheti meg, hogy nem javasolja annak napirendre vételét, ha ezt mindenképp meg akarja tenni, akkor az ülés vezetését át kell adni az alpolgármesternek. Suhai Sándor: A beterjesztés megtörtént, önök döntöttek. A közgyűlés szavahihetőségét nemcsak ezzel lehet kétségbe vonni, illetve védeni, hanem azzal is, ha nem veszik ezt a témát napirendre. Mit gondolnak azok az emberek, akik rendszeresen nézik üléseinket és azt látják, hogy rendeletet alkotunk, majd pár hozzászólás, probléma és panasz után ezeket megfogalmazva képviselői indítványra kerül sor. Nem lehet jogbizonytalanságot teremteni azzal, hogy két havonta megváltoztatjuk döntéseinket. Ezt a kérdést már az előző közgyűlés is tárgyalta októberben, 13 majd novemberben. Decemberben harmadszor került változatlan tartalommal önök elé ez az anyag. Milyen alapon próbálunk nagy változtatásokat elrendelni, amikor a legérdekeltebbek nem jelezték, hogy a befizetés gondot jelenthet számukra, gondolok itt a legnagyobb cégekre, ahol 10-20 millió Ft-os tételt jelent a rendelet betartása. Czobor Zoltán: Ezt az építményadó tervezetet az előző közgyűlés a választások előtt két héttel tárgyalta, bizottsági szinten szóba sem került, így az előterjesztést nem is fogadta el. Gyorsan be kellett hozni a jelenlegi közgyűlés elé, még decemberben - amikor még bizottságok sem alakultak meg -, hogy január l-jével be lehessen vezetni. Az alapvető ok az volt, hogy az ebből várható bevételt rosszul becsülték meg, ami elfogadhatatlan. Először 30 millió Ft-ról beszéltünk, majd kiderült, hogy nagyon óvatos becslés szerint is meghaladja a 80-85 millió Ft-ot, ezért jogosnak tartom azt az igényt, hogy e rendeletet felül kell vizsgálni. Egyetértek Marton képviselő javaslatával. Bizonyos sávos megoldással a terheket különbözőképp kellene elosztani, mert pl. egy 40 mz-es irodát nem úgy sujt ez az adó, mint egy nagy vállalatot. Javasolom a vállalkozókkal, azok érdekképviseletével az egyeztetést lefolytatni. Cserti Tibor: Egy ilyen adónem bevezetéséhez kb. féléves időtartamra van szükség, a terhelésvizsgálatokat csak úgy tudjuk elvégezni, ha rendelkezésre áll a bevallás. Nagykanizsa gazdaságpolitikájának lényegi elemének tartjuk a gazdaság fejlődésének ütemét, a dinamizálását. Személy szerint is ösztönző tagja voltam az elmúlt időszakban, hogy az adóterhelést különböző mértékben, módszerrel és körben kell kiterjeszteni a vállalkozói szférára. Amennyiben a testület a rendelet módosítása mellett dönt, akkor annak technikai részét le tudjuk bonyolítani. Ebben az adónemben gondolkodott a korábbi testület, ezért is került önök elé az anyag. Megjegyezni kívánom, hogy az alultervezés szindrómája semmilyen összefüggésben nincs az érdekeltségi renszerrel. Nincs olyan közvetlen összefüggés, hogy azért javasoljunk egy költségvetési előirányzatot a reálisnál alacsonyabb mértékben, hogy az apparátus a gyakorlatban többszörösen túlteljesítse és ebből adódóan arányosan magasabb jutalomban részesüljön. Béres Márton: Nem csupán a vállalkozókról, hanem a zártkerti ingatlanok tulajdonosairól is szó van. Pontos számok ismeretében tudtunk volna e kérdésről megnyugtatóan dönteni. Megértem, hogy vannak olyan vállakózások, ahol nem okoz gondot ennek az összegnek a kifizetése, de itt a városban számos olyan vállalkozás is van, ahol e terhek viselése felszámolási, vagy csődhelyzet miatt nehézséget okoz. Ez a fizetési kötelem akkor is fennáll, ha a vállalkozás működik, és akkor is, ha nem, tehát nincs a nyereségességei összhangban. A foglalkoztatási vetületét sem vizsgáltuk. A bevallások most vannak folyamatban, tehát jóvátehetetlen mulasztásunk nincs, de sürgősen kell lépnünk. Én a magam részéről az akkori szavazástól el kell, hogy határolódjak, mert egy ilyenfajta szavazáshoz a nevemet adni nem tudom. December 21-én, ha más adatok birtokában vagyok, biztosan nem szavazom meg. 14 Zsoldos Ferenc: Az építményadó bevezetése, mint egy újabb közteher, természetszerűen senki számára nem szimpatikus. Amikor vállaltuk ezt a szép, nemes feladatot, hogy képviseljük a város lakóit és a város érdekeit, akkor vállaltuk azt is, hogy képviseljük azokat a nehéz és kényszerű döntéseket, melyek az adott körülmények miatt hoztak bennünket kényszerhelyzetbe. Az építményadó is egy ilyen kényszerhelyzetnek a szüleménye. Azzal, hogy a hivatal gazdasági osztálya alábecsülte ezen adónemből várható összeget, nem indokolja, hogy emiatt újra tárgyaljuk ezt a kérdést. Nagyobb hibának, tartanám, ha túlbecsüli, mert azzal veszélyesebb helyzet teremtődhetett volna. Ha most újra napirendre vesszük az építményadót, akkor egyidejűleg megkérdőjelezzük, egyáltalán a költségvetésről ma hogyan, milyen módon tudunk tárgyalni. Aki ellene van az építményadónak, annak azt is meg kellene fogalmazni, hogy azt a 80-90 millió forintot mivel lehet pótolni. Nyugat-európai országokban az ilyen adó természetes, a gazdasági élet egészét felöleli. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy országos szinten is bevezetésre kerül. Mi egy évet nyerünk. Meggyőződésem, hogy ezt a lehetőséget nem szabad kihagynunk. Nem értek egyet azzal, hogy bizonyos városrészekben, vagy bizonyos ipari üzemek esetében más kvótával számoljunk, mert az már nem demokratikus, nem etikus. Javaslatom, hogy a decemberben hozott döntésünk maradjon érvényben, vállalva az azokkal járó konzekvenciákat. Dr. Fodor Csaba: Nem tudok azonosulni Béres Márton által benyújtott indítvánnyal. Nem tartom szerencsésnek, hogy képviselő úr nem vállalja a felelősséget azért, mert decemberben igennel szavazott. Nem kell és nem is lehet a választóktól felhatalmazást kérni, hogy adott esetben a képviselő hogyan szavazzon, mert ez a képviselői mandátum mértékét korlátozná. Nem értem azt az indokot sem, hogy azért vizsgáljuk felül a korábban hozott rendeletet, mert sok a bevétel. Mindannyian tudjuk, hogy milyen a költségvetésünk helyzete. Ma a bérből, fizetésből élő nagykanizsai állampolgárok kb. 540 millió Ft SZJA adót fizetnek be. A vállalkozásokból befolyó összes adó ennek a felét sem éri el. A határozati javaslatban annyit kellene módosítani, hogy ne a polgármestert kötelezzük, hanem a Pénzügyi Bizottságot, hogy vizsgálja felül e rendelet hatását. Egyetértek Marton képviselő által említett időponttal is, de azzal nem, hogy esetlegesen módosítási alternatívákat is terjesszen elő. Nem vagyok híve annak, hogy adott évi rendeleteinket módosítgassuk, jövőre elképzelhetőnek tartom, de csak a Pénzügyi Bizottság véleménye alapján. Magyar József: Nem ritka, hogy egy város adókat vet ki. Fodor képviselőhöz csatlakozom, de azt mondom, hogy minden egyes adórendeletet, mielőtt közgyűlés elé kerül, a Pénzügyi Bizottság tárgyalja meg, nem pedig a rendelet megalkotása után vizsgálgattassuk a bizottsággal annak hatásfokát. Ebben az esetben ez azért sem történhetett meg, mert a bizottságok később kerültek megalakításra. Lakossági fórumon is felvetődött, de nem olyan formában, hogy ezt azonnal töröljék el, hanem úgy, hogy ha adót fizet, akkor elvárja, hogy a hegyi úttal foglalkozzunk, 15 esetleg konténert helyezzünk el, stb. Tehát kötelessége is származik a városnak az adókivetés kapcsán. Egyetértek Marton képviselő felülvizsgálatra vonatkozó javaslatával. Suhai Sándor: Felhívom a figyelmet arra, hogy Tarnóczky képviselőnek van egy módosító javaslata a költségvetéshez, mely Magyar képviselő most elhangzott szóbeli javaslatával (hegyi utakkal) azonos. Ferenczy Zoltán: E rendelet-tervezet a-b./ pontból állt, mi többségben az a./ pontot fogadtuk el (19 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással). Az a./ variáció szerint 300 Ft/m2 az acló, a b./ variáció szerint pedig 250 Ft/m2 lett volna. A kettő közti különbség nincs 5 millió Ft. A város szempontjából nem nagy összeg. Megemlítem, hogy a kisebb adóalanyoknak kedvezményei is vannak, ezzel foglalkozik a 7. §. Közismert, hogy a költségvetésnél milyen gondokkal küszködünk, nem szeretném, ha még rosszabb helyzetbe kerülnénk. Marton István: Én augusztus végéig nem tudom eldönteni, mert addig nem láthatok kellően tisztán. Ha a testület Fodor és Magyar képviselők javaslatára úgy határoz, hogy a Pénzügyi Bizottság terjessze elő ezt a javaslatot - jobban örülnék annak, ha ezt a polgármester terjesztené elő -, de nem térhetek ki a feladat bizottsági felvállalása elől. Tarnóczky Attila: Javasolom, hogy ezt a változatot támogassa a közgyűlés, azt a vitát, hogy kell-e módosítani, illetve hogyan, augusztusban folytassuk le. Suhai Sándor: Aki egyetért Marton képviselőnek a határozati javaslat 2. mondatára vonatkozó módosításával, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Fodor képviselő javaslata, hogy a polgármester helyett a Pénzügyi Bizottság kerüljön megjelölésre, határidő Marton képviselő által javasolt időpont legyen. A bizottság vizsgálja felül ennek az adórendeletnek a hatását és a felülvizsgálatról tájékoztassa a közgyűlést. A testület ennek ismeretében foglaljon állást, hogy kívánja-e módosítani az építményadóról szóló rendeletet vagy sem. Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot"hozza: 30/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyéi Jogú Város Közgyűlése az építményadóról szóló rendeletének felülvizsgálatát elrendeli. 16 Kötelezi a Pénzügyi Bizottságot, hogy vizsgálja felül ezen adórendelet hatását, melyről tájékoztassa a közgyűlést. Határidő: 1995. augusztus 31. Felelős : Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke 4.) Az önkormányzat 1995. évi költségvetése II. forduló (ír.) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Az önök felhatalmazása alapján jártam el és készítettük el ezt az alapjában más koncepciót tükröző költségvetést. Első felhatalmazásom a kórházrekonstrukció átütemezését célozta. Ebben az ügyben tárgyaltam az érintettekkel (kórház orvos-igazgató, KANIZSABER Kft., pénzügyi-gazdasági szakemberek, Gazdasági Osztály), melynek alapján a következő helyzet körvonalazódott. A kórházi rekonstrukció - ha a testület úgy dönt -, szeptember elejével leállítható. A jelenlegi rekonstrukció a "hotelszárny" bal oldalát érinti, a jobb oldalához kb. július-augusztus végén, vagy csak szeptemberben fog hozzákezdeni a ZÁÉV, mint kivitelező. Technikailag most még beleszólhatunk, mert ha a másik szárny rekonstrukciója is elindul, akkor azt már leállítani nem lehet. Megvizsgáltuk a technikai lépés minden oldalú kihatását. A drasztikus beavatkozás a "hotelszárny" jobboldala felújításának elmaradásával azt eredményezhetné, hogy a Kórház működési engedélyt sem kap. Jelenleg is csak olyan feltételek mellett működhet, hogy a működési engedélyt kiadók tudják, felújítás van, ezért elnézőbbek. Ha bejelentjük, hogy végleg itt álltunk le, akkor minden bizonnyal a "hotelszárny" nem fog tudni működni, valószínű, ez az egész kórház működését alapvetően lehetetlenné teszi. A közösen kialakított terveken nehéz a változtatás pl. a nővérhívó rendszert nem lehet a baloldali szárnyon modernizálni, a konyhából az ételszállítás a betegekhez sem oldható meg két különböző metodikával, a külső biztonsági ajtók az egész épületszárnyra vannak tervezve, ugyanígy a nyílászárók cseréje, ami az egész épület hőszigetelezése szempontjából alapvető. A pénzügyi vizsgálat azt mutatja, hogy nem sok előnnyel jár, ha változtatunk a rekonstrukción, a legfontosabb problémánkat nem oldaná meg, ha az 1995-ös évet költségvetésileg tehermentesítenénk. Céltámogatott beruházásról van szó, amelynél 40% a saját erő, 60% a központilag támogatott. Tehát, ha a saját erőt nem biztosítjuk, akkor a központi támogatást sem kapjuk meg. Igaz, hogy megspórolunk 40 millió forintot, de elveszítjük a másik 60 millió Ft-ot is. Azt is vizsgáltuk, hogy a kivitelező milyen anyagokat vásárolt, megállapítottuk, hogy beszerezte a jobboldali hotelszárnyhoz szükséges felújítási anyagokat. Bármennyire is azt volt a szándékunk, hogy a gazdasági helyzetünket is figyelembe véve átütemezésre tegyünk önöknek 17 javaslatot, nem tudom ezt megtenni. Nem járható út egyik sem, illetve találtunk egy következő utat, az pedig a pénzügyi átütemezés. Mintegy 60 millió forintnyi kórházrekonstrukcióra jelenleg nincs fedezet, melyre szeptemberig meg kell találni a megoldást mégpedig -< a korábban már említett - költségvetés módosításával. Varga Lászlóval a Megyei Közgyűlés elnökével tárgyaltam, kérte, hogy a megyei testület előtt ne említsem konkrétan a kanizsai Kórház 100 millió Ft-ját most, amikor a Megyei Kórház Szívsebészetének gondját sem oldották meg. ígéretet kaptam, hogy a Balaton parti Zala megyei ingatlanok értékesítéséből felszabaduló pénzeszközből 60-100 millió Ft erejéig Nagykanizsának juttatnak, erre tesz javaslatot a Megyei Közgyűlésnek. Célként 60 millió forintot a Kórházhoz, 40 millió forintot pedig a középiskolák fenntartásához jelöltem meg. Ezt követően szólaltam fel a Megyei Közgyűlésen. Próbáltam vázolni, hogy Nagykanizsán elsősorban az egészség-, és oktatásügy bajban van, mert 120 ezer ember ellátását felvállalta. A megyei képviselők először meglepődtek, hisz 4 év után Nagykanizsa először képviseltette polgármesterrel magát közgyűlésükön és rögtön kér. Úgy éreztem, hogy a gondolat felvetés nem teljesen elfogadhatatlan és idegen számukra. Megnyugodtam, mikor a Megyei Közgyűlés elnöke a közgyűlés előtt is azt erősítette, amit én az előzőekben elmondtam. Ha a megye el tudja adni a balatonberényi, -lellei üdülőt, akkor finanszírozzuk a 60 millió Ft-ot, ha nem, úgy kénytelenek leszünk új pótköltségvetést előterjeszteni, mely azt jelenti egyértelműen a vagyonhoz kell nyúlni és ezt a vagyonértékesítési koncepcióban külön fogjuk jelölni. A városkörnyéki községek szerepvállalását is növelni szeretnénk. Ez a költségvetés tartalmaz egy meglehetősen feszített előirányzatot, az eddigi 4-5 millióval szemben többtízmillió forintos bevételt terveztünk akörnyző községi önkormányzatoktól. Nehéz lesz érvényesíteni, de fölvállaltuk, hisz a bevételi oldal növelése majdnem az egyetlen járható út a költsévetési mérleg egyensúlyba hozatalánál. Felhatalmazást kaptam a középfokú intézmények átadásával kapcsolatban is. Nem hoztam szóba a megyénél, négyszemközti beszélgetés során vetettem fel, de azt láttam, hogy erre a témára jelenleg nem fogékony a megye. Zalaegerszeg város alpolgármestere tiltakozott, hogy egyetlen intézményt sem vesznek át, nincsenek olyan helyzetben. Nem lett volna szerencsés alkudozni intézmények rovására és a másik megyei jogú város pedig egészen más előjelű nyilatkozatot tud tenni, először egyeztetnünk kell velük. Problémáink ettől függetlenül alapvetően közösek. Nem követtem el hibát, ha azt a bizonyos iskolát így nem nevesítettem. Általában a megye nem hajlik az átvételre, ez fogalmazódott meg a megyei művelődési osztály vezetőjével történt tárgyaláskor. A felhatalmazásom egy kollégium átszervezésére is kiterjedt. Kiderült, hogy ezen intézményben tíznél több osztálya van a Szakmunkásképző Iskolának. Megszüntetni és értékesíteni ezt az épületet nem lehet, erre 1995-ben nem kerülhet sor, de a működési bevételt megtakarítandó intézkedés, átszervezés történhet. Alapjában változott a terv, az előtervhez képest, főleg a bevételi oldala. 30 millió forintról 80 millió forintra emeltük a várható adóbevételt. 112 millió forint körüli előirányzat bevonásra került az intézményi pénzmaradványból, önök joggal feltehetik a kérdést, miért nem hoztuk ezt a múlt héten ide. Nem 18 tehettük. A pénzmaradvány bevonása az évi zárszámadás feladata és még nincs kész azzal a Gazdasági Osztály, de a zárszámadás végszámait megelőlegezték. Ez azt jelenti, hogy amikor elfogadják a költségvetést, azt is tudomásul kell venni, hogy számlamaradvány szintjén vontuk el az intézményektől a megmaradt pénzt. Ebből 30 millió forintot céltartalékba helyeztünk, az olyan kötelezettségekre, melyeket tavaly vállaltak az intézmények, de áthúzódnak erre az évre. Ha ezt az összeget nem számolom, akkor itt 80 millió forintos, míg a Kórháznál 60 millió forintos bevételt jelenthetne, összességében kijön kb. az előterv és a jelenlegi költségvetési terv közti bevételi különbség. Apróbb különbségként megemlítem a piaci bevétel növekedését, mert versenytárgyalással, licitálással lényegesen nagyobb bevételre tettünk szert. Felvetettem a városkörnyéki községek nagyobb, tervezett hozzájárulását. Komoly feszültségeket vállaltunk fel földingatlanértékesítés kapcsán. A KJT-ből, béremelésből adódó központi támogatás összege is a napokban vált egyértelművé, így azt is be tudtuk építeni. Összeségében önök a költségvetés bevételi oldalát lényegesen jobb kondícióban találják, mint az előterv kapcsán. A kiadásoknál sokkal kisebb a változtatás lehetősége. A bizottságok majdnem egyöntetűen azt kérték, hogy a kiadási oldalnál további csökkentést ne tervezzünk. Továbbiakban a tárgyalás menetéről szeretnék szólni. Kértem, hogy módosító javaslataikat szíveskedjenek írásban benyújtani. Tarnóczky Attila képviselő hegyi útak karbantartására, javítására 1,2 millió forintot kért. Hajgató Sándor és Broczkóné Dr. Bárányi Enikő képviselők javaslatát Kiskanizsa úthálózatára és egy buszmegállós járdasziget kiépítésére tett javaslatot. Marton István képviselő Bagola városrésznek, a szeméttelep miatt elszenvedett kellemetlenségek miatt indokoltnak érzi 10-12 millió forintos elkülönített előirányzat biztosítását. Módosító javaslatként fogtam fel a bizottságok javaslatait is. Oktatási Kulturális és Sportbizottság, valamint óri Sándor képviselő Miklósfa Mindenki Házának felújítására 600 ezer forintot kért. A bizottság, illetve elsősorban Balogh György képviselő kifogásolta az intézmények közötti 2 millió forintos átcsoportosítást. A Batthyány Gimnázium igazgatójával beszéltem erről, elmondta, ne gyakran forduljon elő, hogy az egyik intézményt károsítjuk, a másikat kedvezményezzük. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a főépítészi tervezési díj megemelését javasolta. Felkerestek a védőnők és a kézi eszközökkel való felszereléseik kiegészítését, bővítését kérték. A Szociális és Egészségügyi Bizottság javasolta nyugdíjasház tervezését, 6 millió forintot gép-műszerbeszerzésre, 4 millió forintot épület fejlesztésre, 1 millió forintot épületfelújításra, szociálpolitikára pedig 11 millió forintot. Ezt a hatalmas összeget csakis a kórházi rekonstrukció szembeállításával tudom elképzelni. A javaslatok nem tartalmazzák, hogy a megyalósítások minek a terhére történjenek, tehát ez mind a Kórház 60 millió Ft-ját kell, hogy növelje és ha már eléri a 100 millió Ft-ot, akkor már egyetlen megoldás van, a hotelszárny jobb oldalát nem kezdjük el. Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak határidős megszorítási vannak az adóval, a garázsok építésével kapcsolatban felvetették, mi építsük meg és azt követően adjuk el. Oktatási és vagyonértékesítési koncepcióról is olvashatunk a bizottság 19 jegyzökönyvében, melyről ma már tárgyaltunk, így azt nem kell költségvetési módosításként felfognom. Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslatát is szavazásra teszem fel. Javasolom, hogy most részletesen vitassuk meg a költségvetés bevételi előirányzatait, egy részszavazással zárjuk le, majd a kiadási oldal következzen és ezt követően összességében szavazzunk a rendelettervezetről. Tarnóczky Attila: Ügyrendi javaslatom, hogy a polgármester által említett menetrend elején, nulladik pontként foglalkozzunk a költségvetési rendelettervezet szöveges részével. Marton István: A Pénzügyi Bizottság megszavazta a sánci idősek klubjának a befejezését egymillió forint nettó, plusz 450 ezer forint AFA összegben, mely kimaradt a polgármester által elmondottakból. Ismertetném a bagolai városrész lakói által írt levelet, illetve az ügy történetét, amely indokolttá teszi, hogy kiemelten foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. A korábbi testület határozott arról, hogy a bagolai szeméttelep 1994. év végéig megszűnik, ez nem történt meg, ami természetesen az állampolgárokat a testületi változásoknál sokkal jobban érdekli. A két hónappal ezelőtt benyújtott levelükre eddig választ nem kaptak, a költségvetésben sem terveztek e célra. A polgármester úr nyilatkozatából nem derült ki, hogy milyen összeget kapnának a bagolaiak. A szeméttelep 33 éve működik és ha mindent is elkövetünk a megszüntetése érdekében, akkor is valószínű, hogy a jövő év végéig még működnie kell. Felül kell vizsgálnunk azt a közgyűlési határozatot. A testület éves munkatervében napirendként szerepel, hogy a depónia kérdésében június 30-ig a közgyűlésnek állást kell foglalnia. Kérem, hogy ezt az egész kérdéskört komplexen kezeljük, mert a bagolaiak sokszor kérték a kaposvári út felöli bejárat megnyitását, és a mostani út végleges lezárását azon oknál fogva, hogy a szeméttelep a környék legmagasabb hegye. Támogatom Tarnóczy képviselő ügyrendi javaslatát. Suhai Sándor: Bagola városrész képviselőivel talákoztam, írásbeli kérelmükre eddig azért nem kaptak választ, mivel most fog dönteni a testület az anyagi támogatásokról. Balogh György: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság kérése, hogy a későbbiekben a költségvetés különböző tervezetei, változatai azonos szerkezetben készüljenek - a könnyebb áttekinthetőség és folyamatosság miatt -, mert az előzőben pl. a 3 sz. melléklet egész mást tartalmazott. Javaslatunk a következő: A rendelet-tervezet 17. §-a: feladatmegszűnés, átszervezés esetén, annak mértékéig egyéb, a gazdálkodási feladatokkal összefüggő ok miatt egy intézménynél egy esetben - a polgármester év közben 2 millió forint összeghatárig az intézmények között, illetve a hivatal és intézmények között dologi előirányzatokat, a feladatellátáshoz kötött bér és társadalombiztosítási járulék összegét átcsoportosíthatja. A bizottságunk ezt egyhangúlag fogadta el. A 18. §-a: 8. § és a 14. § 1./ bekezdésében megállapított alcímeken belüli szakfeladatok esetében a kiadásokat a 20 polgármester célszerűen, a meghatározott célok sérelme nélkül átcsoportosíthatja. E jogkörét az érintett bizottságok előzetes véleményének kikérése mellett gyakorolja. Ezt a bizottság 7:1 arányban fogadta el. A 23. §-a: A céltartalékkal való gazdálkodás jogköre a megszabott feladatok vonatkozásában a polgármestert illeti meg. Az önkormányzati bérlakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról a közgyűlés dönt. A 29. §-nál elírás történt. Nem a 15. §. (2) bekezdéséről van szó, hanem az (1) bekezdése a helyes. A 29. § kiegészül a következőkkel: A célszerű hasznosításra, a garanciák biztosítására a Pénzügyi Bizottság tesz ajánlást. Magyar József: Csatlakozom Balogh képviselő érveihez. Nem értek egyet a polgárméster úrral, aki először a bevételeket, majd a kiadásokat akarja tárgyalni. írásban azért nem terjesztettem elő javaslatot, mert nemrég kaptam meg annak a bizottsági jegyzőkönyvnek a másolatát, mely a hulladékgyűjtéssel kapcsolatos megbeszélésről készült, melyből az informácót szereztem. A 9. § kimondja, hogy a közgyűlés az élet és balesetveszély elhárítás 12.543.000 Ft összegű felújítási előirányzatát célonként nem részletezi, ennek felhasználási jogkörével a polgármestert bízza meg. Javaslatom, hogy ezt az összeget ne így nevesítsük, hanem tegyük be az 1995. évre javasolt céltartalékok közé és vonjuk össze a hóeltakarítással kapcsolatos összeggel, ez összesen 18,5 millió forint. Ebből az összegből javasolom, hogy 4 millió forintot vegyünk el, így maradna 14.543.000 forint, mely az élet és balesetelhárítás mellett a téli hóeltakarítás költségeit is tartalmazná. Abból az elvből kiindulva, hogy ha jelen pillanatban élet és balesetveszély van, akkor azt mindenképp el kell hárítani. Most nincs élet és balesetveszély, tehát teljesen mindegy, hogy mit állítok be céltartalékként erre az összegre, ha 16, vagy 20 millió kell ide, akkor a polgármester elő kell, hogy teremtse, akár hitelből is azt a 4 milliót. Reméljük, hogy nem annyi lesz, mint ahogy a tervezett hóeltakarítási milliók sem emésztődtek fel ebben az évben. A felszabaduló 4 millió forintot városüzemeltetési célra, az utak, hidak felújítására csoportosítanám át. A hulladékdíj elszámolásnál 15,9 millió Ft szerepel a 7. sz. mellékletben, mint a hulladékelhelyezéssel kapcsolatos támogatás. Ez 1995. évre 10,6 millió forint csak, tehát az 5,3 millió forint a második összeg, amit a 4 millióhoz hozzátennék. A céltartalékok között szereplő "hulladékdíj elszámolás" 5 millió Ft-tal, ez az összeg már szerepel a 10,6 millió Ft-ban, összesen 14,3 millió forintot szeretnék átcsoportosíttatni az utak és hidak felújítására, valamint a parkfelújításra. Próbáltam kinyomozni, hogy 19 92-93-94-95. években városüzemeltetési célokra mennyi pénzt költött a város, mivel évről évre változik a beruházás, felújítás és az üzemeltetés. Ennek ellenére a következőt állapítottam meg: 1993-ban utak, hidak üzemeltetésére, felújítására és beruházására a város 102 millió forintot tervezett, ebből 64 millió lett. 1994-ben a 174 millió forinttal szemben 40 millió forint,•1995-ben pedig 128 millió forintos igény fogalmazódott meg, a tervben 40 millió forint szerepel üzemeltetésre, felújításra. 21 Kérem, hogy a felújításra beállított 10 millió forintos összeget - az elóbb felsorolt 14,3 millió forintból - 5,3 millióval növeljük meg. Ugyanígy növeljük meg 5 millió forinttal - jelenleg nem is szerepel a költségvetésben, csak az eredeti előirányzatban - zöldterület és parkfenntartás címén felújításra előirányzott 44 millió forintot, melyre a tervben jelenleg nincs összeg beállítva. Parkmöködtetésre a fennmaradó 4 millió forintot kérem, várhatóan így ez 28 millió forint lenne, a jelenleg tervezett 24 millióval szemben. Suhai Sándor: Véleményem szerint az a város, amelynek 20 intézményében többezer gyerek van, nem engedheti meg magának azt, hogy az élet és balesetveszélyre tartalékolt pénzt csökkentse, ez az összeg úgy is minimális. Előfordulhat, hogy ki kell költöztetni egy iskolát. Az nem elfogadható érv, hogy majd vesz föl a polgármester hitelt, ezt nem teheti, mert ez a város több hitelt nem bír el. Cserti Tibor: A költségvetési intézmények előirányzatai a minimális karbantartási előirányzatokon kívül, egyéb felújítási, nagy rekonstrukciós előirányzatot nem tartalmaznak. Az a szakmai követelmény, hogy az amortizációnak megfelelő összeget vissza kell fordítani a tárgyi eszközök felújítására, ezen költségvetés keretén belül jelen esetben ez nem érvényesül. 1994-ben is csak egy eszmei, 10 millió forintos nagyságrendű volt, 1995-ben 12,5 millió forint. Ha ezt az összeget Magyar képviselő felvetése alapján bármivel összevonnák, mivel ez egy felújítási előirányzat, a hóeltakarítás 6 millió forintja le van terhelve, a 12 millióból 4 milliót mégis csak zárolni kellene. Egyenesen a városüzemeltetési előirányzatba kellett volna javasolni. Kérem, hogy ezt így, ilyen összefüggésben ne támogassa a testület. Suhai Sándor: Tény az, hogy nem volt sok hó a múlt télen, ennek ellenére 6 millió forintba került a hókészültség. Hónapok óta vitatkozom ezzel a céggel, mert változtatnunk kell, ugyanis ha nem lépünk közbe, a hó nélküli tél is 15 millió forintba került volna, a havas meg valószínű 30 millió forintba. A bagolaiak 4-5 millió forintos igényének kielégítéséül forrásként a szemétszállító céggel legutóbb kötött megállapodáskor megmaradt néhány millió forintot tudnám megjelölni. Balogh György: Bizottságunk módosító javaslatait indokolni kívánom. A 17. § arról szól, hogy a polgármester 2 millió forint összeghatárig átcsoportosíthat különböző esetekben összegeket. A feladatmegszűnés, átszervezés egy konkrét dolog, ami konkrét összeghez kötött. Úgy gondoltuk, jó, ha meghatározzuk, hogy itt ne 2 milló forint szerepeljen, hanem az átszervezésből, feladatmegszűnésből adódó konkrét összeg. Ez így egyértelmű. Utána következik, hogy ,az egyéb, a gazdálkodási feladatokkal összefüggő ok miatt. Ide toldottuk be azt, hogy egy intézmény esetében, egy alkalommal, tehát ne fordulhasson elő, ne legyen csak a polgármester megítélésére bízva, hogy egy intézménytől -ahol már 2 millió forint is nagy összeg többször 2 millió kerüljön átcsoportosításra. A 18. §-t egyszerűsítettük. Az 22 érintett bizottságokat helyettesítettük be az említett 2 bizottsággal, mert a szakmai feladatok több bizottság működési területét is érintik. Dr. Henczi Edit: Kérem a bizottság a 14. § (1) bekezdésébe fogalmazza be azt, hogy a polgármesteri jogcímek között az érintett bizottság egyetértésével átcsoportosíthat és a másiknál hagyjuk meg, mert az egyik alcim, a másik célfeladat. így nem vonható össze, tehát nem lehet a 18. §-ban szabályozni, hanem a 14. § (1) bekezdésében lenne célszerű. Bal ogh György: Elfogadom jegyzónő javaslatát. Balogh György: A 23. § egy mondattal bővül: "az önkormányzati bérlakások értékesítési bevételének felhasználásáról a közgyűlés dönt". Ezzel csak hangsúlyozni akartuk, hogy az ott lévő 160 millió forint - ami előfordulhat, hogy több is lesz felhasználása a közgyűlés megkérdezése nélkül megtörténhessen. A 29. §-nál arra gondoltunk, hogy a Pénzügyi Bizottság egyértelmű feladatai közé tartozik a közgyűlés, illetve a hivatal pénzügyi ügyintézéseinek a figyelemmel kísérése, ellenőrzése, időnkénti tájékoztatási kötelezettsége, beszámolási kötelezettsége. Itt jelenjen meg ez is, hogy a funkciójához tartozik. Megerősítettük, hogy a Pénzügyi Bizottság feleljen meg annak a feladatkörének, amire a törvény amúgy is kötelezi. Suhai Sándor: A javaslatok a polgármester munkáját pontosítják, teszik ellenőrizhetőbbé. Egyértelmű az önkormányzat felelőssége erkölcsi, politikai vonatkozásban, de anyagi vonatkozásban a tisztségviselőké az elsődleges felelősség. Azért kértem ennek a tisztázását, mert nem szeretném, hogy olyan tendencia alakuljon ki - akár a hivatallal vagy a polgármester személyével, hatáskörével kapcsolatban -, amely minél több megkötést tartalmaz. A kölcsönös bizalomra nagy hangsúlyt kell helyezni. Kérem gondoljanak arra, hogy bizonyos ügyekben azonnal kell intézkedni, kötelezettséget vállalni, de ha önök úgy ítélik meg, hogy a polgármester az adott ügyben nem jól járt el, akkor felelősségre vonhatják. Elfogadom az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslatait. Dr. Kerekes József: A bizottságnak nem volt szándékában a polgármester jogkörét csorbítani, csupán pontosítást akartunk, úgy gondoljuk, hogy mindez a polgármester érdekében is történik. Ta rnóczk.y Attila: Az előterjesztés 9. oldalán feladatok vannak megjelölve, javaslom, hogy önálló határozatként fogjuk el, a felelősök megnevezését is kérem. Marton István: A 6. § (1) bekezdés második mondata úgy szól, hogy "A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a hiány finanszírozására szükség szerint lehetőleg kedvező kamatozású hosszú lejáratú hitelt vegyen fel." Javaslom kiegészíteni: "Az egyes hitelcélok és fedezeti vagyontárgyak megjelölésével a polgármestert bízza meg, aki ezt döntésre a közgyűlés elé 23 terjeszti." Tudjon róla a közgyűlés, ha fel kell venni 100 vagy 150 millió Ft hitelt, akkor mely célokra és mit adunk zálogba. A 6. § (2) bekezdéssel tartalmi gondjaim vannak. Meggyőződésem, hogy ezt már többszörösen odaadtuk és még sem. A 14. § (2) bekezdésével nem értek egyet. Egy járható út van, hogy az újságot önállóvá kell tenni, meg kell nézni, hogy tud megélni. Ugy gondolom, hogy ezt feltételesen lehet most odaadni, mert előbb kellett volna önállósítani. A Városi TV tapasztalatainak hasznosításával ezt nagyon gyorsan meg lehetne tenni. A 15. § (1) bekezdésének első mondata: "Az önállóan gazdálkodó intézmények költségvetési támogatásának éven belüli folyósítását - a kiadási szükséglethez igazodóan - a polgármester határozza meg". Az a kérésem, hogy a "kiadási szükséglethez igazodóan" félmondat legyen pontosítva, mert ez adott esetben eseti jelleget is takarhat, és ezért javaslom, hogy dolgozzon ki a hivatal olyan rendszert, ami szinte automatizmus, tehát az intézmények működése szinte az legyen és a polgármester ezen keretek között ezt csak működtesse. A 15. § (2) bekezdésével komoly gondjaim vannak, amely a fedett uszoda támogatási összegéről szól. Köztudott, hogy 1992-ben 17,5 millió Ft-ot adott a város a fedett uszoda működtetéséhez, többé-kevésbé kijött az uszoda ebből. 1993-ban 19 millió Ft-ra emeltük ezt a támogatást, akkor - ha jól emlékszem - már kb. 1,5 millió Ft-os vesztesége volt a VÍZMÖ-nek. 1994-ben maradt a 19 millió Ft, ami reálértékben csökkenés. 1995-ben szintén 19 millió Ft, és sok millió Ft-os veszteség várható, ami ellen tenni nem tudunk tenni, és ha ez így marad, akkor feléljük a vagyont. A céltartalékban szerepelt önkormányzati lakás, bérlakás prognosztizált bevételét 160 millió Ft-ról legalább 200 millió Ft-ra emeljük. Itt nincs többletforrás más célokra, ez csak az elkülönített célokra mehet. Meggyőződésem, hogy a 200 millió Ft 1995-ben egy alultervezett összeg. Lássuk reálisan a lehetőségeinket, hogy mit fordíthatunk felújításra és új lakás építésre. Palotás Tibor: Úgy érzem, hogy a képviselők egy része az önkormányzati bérlakás értékesítéséből befolyó összeg felhasználását szeretné megtervezni, hogy mekkora összeg legyen lakásépítésre, lakásfelújításra. Ezért kérem erről a közgyűlés döntsön. Kovács Tamás: A 6. §-hoz szeretnék szólni, ill. a Marton képviselő által elmondottakhoz. Véleményem szerint a felvenni kívánt hitel nagysága, ill. a költségvetés hiánya mint fogalom nagyban keveredik. Marton képviselő által elmondottak lehetetlenné teszik a gazdálkodást, ezért célszerűbbnek tartanám, ha a fejlesztési, ill. működési hitelek megjelölésével azt határoznánk meg, hogy mennyi legyen a maximális napi hitelállomány. A jelzálogokkal kapcsolatban pedig azt, ha egy olyan listát fogadnánk^ el, amely ezeknek a hiteleknek a fedezetére szolgálna. Ha égy új hitelfelvételről van szó, azt ki kell fizetni, tehát fizetési kötelezettségek vannak, akkor nem lehet arra várni, hogy közgyűlés legyen és ezt a közgyűlés határozatban hagyja jóvá. Marton István: Tökéletesen egyetértek azzal, amit Kovács Tamás képviselőtársam mondott, mert egyszerűsíti azt, amit én mondtam. Cserti Tibor: A 6. § (1) bekezdés: "az operativitás ilyen nagy fokú megkötése szereptévesztés a bizottság és a hivatal között". Kovács képviselő ezt a javaslatot másképp, más módszerrel kezelte, a bizottság operatív működésével ezt meg lehet oldani. A 6. § (2) bekezdése: a Szociális Foglalkoztató hitelt nem vehet fel közvetlenül, csak esetenként 5 millió Ft-ot maximum 3 hónapon belüli törlesztéssel és az is kitétel, hogy a 3 hónap ne nyúljon át két költségvetési terv közé. Időnként likviditási problémáiból adódóan szüksége lenne hitelre, az intézmény azt kérte, hogy egy összegben adjunk egy fiktív 5 millió Ft-os állandó forgalom feltöltést. Nem ezt tartalmazza a javaslat. A Szociális Foglalkoztató önkormányzati támogatásában van biztosítva a Kanizsa Újság működtetésére céltartalékként 5 millió Ft. Kérem jelöljék meg ennek a forrását. A 15. § (1) bekezdése a költésgvetésiintézmények finanszírozásárólrendelkezik. Jelenleg az éves finanszírozás 1/12 részét kapják (HSMK, Könyvtár). A könyvtár esetében fogalmazódott meg az, hogy e rendszertől eltérő módon legyenek finanszírozva, ezt célozná a polgármesteri felhatalmazás. Kérem az előterjesztésnek megfelelően fogadják el. A 15. § (2) bekezdése a fedett uszoda támogatásáról rendelkezik. Nem osztom Marton képviselő aggályait, viszont a működésének az ilyen formában történő támogatását hosszabb távon megterhelőnek tartom. A fedett uszoda működtetésére a VÍZMŰ Vállalattal külön megállapodás van. Javaslom, hogy a szakbizottságok ezt a megállapodást tekintsék át, és ennek függvényében alakítsák ki véleményüket. Kérdés, hogy a 160 millió Ft-os céltartalék a lakásértékesítésből befolyó összegből 200 millió Ft-ra emelhető-e. Ismert mindenki előtt ennek a tervezésnek a bizonytalansága, ugyanis ha a bevételi oldalra 160 millió Ft-ot tervezünk, a céltartalékba is ugyanilyen nagyságú összeget kell szerepeltetni. Marton István: A Gazdasági Osztály vezetőjének válasza az első felvetésemre teljesen felesleges volt, mert közben azt visszavontam figyelemmel Kovács képviselő, amit a Szociális Foglalkoztató és a Kanizsa Újság kapcsolatáról szóló javaslatára. Én nem azt mondtam, hogy ne tegyük be a célfeladatok közé, és holnaptól legyen önálló. Pillanatnyilag ez nem futhat máshol, mint ott, de ha félévtől vagy negyedévtől önállóvá tudjuk tenni, akkor mérlegelni kell. Hány hónapon át nem volt ott legalább ennyi pénze az önkormányzatnak a Szociális Foglalkoztatónál? Cserti Tibor: Több hónapon keresztül nem volt szükség a pénzre. 1994. év végén a megállapodásban foglaltakat nem tudta a Szociális Foglalkoztató teljesíteni, tehát nem pótolta vissza az 5 millió Ft-ot, mert ugyanekkora nagyságrendben a Kanizsa Újság -az 1994. évben biztosított 4,2 millió Ft-on felül - ekkora veszteséget produkált. A megállapodás módosításra került a zárszámadással egyidejűleg, ahhoz kapcsolódóan dönteni szükséges a tartozás végleges elengedéséről is. Marton István: Ha jól értettem a 48 hónap 3/4-ében ez a pénz mindig ott volt, vagy esetleg több is. Ezt a pénzt mi már elméletben többször odaadtuk. Suhai Sándor: A félévi zárszámadás után visszatérünk az újság helyzetére, addig természetesen előkészítjük. 25 Marton István: A fedett uszodában tavaly kb. 30 ezer felnőtt és 100 ezer gyerek vett jegyet. Nem tartom tisztességesnek, hogy három éven át ugyanakkora maradjon egy feladatra a támogatási összeg, mert ha arra a feladatra szükség van, akkor azt f inanszírozzuk. Suhai Sándor: Sikerült megegyezni a VÍZMÚ-vel, hogy ebben az évben nem kérik az emelést, továbbá abban is, hogy az uszoda nyitvatartási ideje nem csökken, hanem belső átszervezéssel 1 órával tovább nyitvatartanak heti két-három alkalommal. Tüttó István: A Kanizsa Újsággal és a Szociális Foglalkoztatóval kapcsolatban a vizsgálatot én is fontosnak tartom, mert ésszerű lenne, ha nemcsak a költség oldaláról ismernénk meg, hanem megpróbálnánk hatékonyabbá tenni a működését. Magyar József: 1994. november 13-án 2 millió Ft-tal csökkentette az akkori önkormányzat az életveszély elhárítására tervezett eredeti összeget. Ha valami előre nem látható esemény következik be, akkor a céltartalékból át lehet csoportosítani. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy javaslatom a 9. §-t érintette. Dr. Csákai Iván: Az intézmények tudta nélkül történik a pénzmaradvány elvonása, ez így nem helyes. A pénzmaradvány elvonást az intézményvezetőkkel egyeztetés után, a kötelező pénzügyi feladatok teljesítése után lehet csak figyelembe venni. Jelenleg negyedéves finanszírozás van, évek óta azt a megoldást követték, hogy az év utolsó munkanapján utaltak át pénzt, ezért kérem 32. §-ként rögzíteni, hogy december 20-ig az utolsó negyedévet finanszírozni kell. Suhai Sándor: Abban az esetben, ha az intézmények vezetőivel egyeztetünk, akkor önök most nem 112 millió Ft megtakarítással számolhatnak, hanem nulla Ft-tal. Az intézményvezetők nem egyeznek bele a csökkentésbe, tudom jól, hogy ez a GESZ-t 32 millió Ft-tal érinti. Minden iskola számított arra, hogy ezzel a pénzzel esetleg a mostani szűkösebb előirányzatát megnöveli. Ha igényüket elfogadnánk, akkor nem tudunk módosító javaslatokat előterjeszteni az előtervhez képest, ami azt eredményezné, hogy a 300 millió Ft-os hitelfelvételt nem lépjük túl. önöknek kell dönteniük arról, hogy a pénzmaradványt bevonjuk-e vagy sem, ha azt mondják, hogy nem, akkor 100 millió Ft marad az intézményeknél. Ebben az esetben kérem Csákai képviselőt vegye tudomásul, hogy 160 millió Ft a hiány, ami azt jelenti, hogy a kórházrekonstrukciót is le kell állítani. Ennek a felelősségét nem tudom felvállalni. A második javaslattal egyetértek, ha nem 28-án kapja meg az intézmény a finanszírozást, akkor van ideje a pénzt ésszerűen felhasználni és nem pénzmaradvány képződik. Cserti Tibor: Csákai képviselőnek válaszolom, hogy az intézményekkel az egyeztetés megtörtént és a pénzmaradványok szakmai felülvizsgálata is. Ez a zárszámadás része, azonban a költségvetési helyzet függvényében a várható összegeket már szerepeltetjük. A 10. oldalon javasoltuk ennek megoldását a következők szerin: "az intézményi pénzmaradványok elszámoltatásakor bevont azon pénzmaradványok visszapótlása a 26 céltartalékba helyezett keretösszegből, amelyek az intézmények takarossági intézkedéseiből származnak, határidő 1995. május 20. A december 20-ig történő finanszírozást egy 32. § beépítésével nem értek egyet, ez operatív kérdés, az adott költségvetési helyzetnek a függvénye. Kérem évközben térjünk vissza az ezzel kapcsolatos bizottsági állásfoglalásra. Marton István: Felvetődik bennem a kérdés, hogy vajon törvényesek vagyunk-e amikor ezt tesszük. Erre mondta megoldásként a Gazdasági Osztály vezetője az intézményi pénzmaradványok elszámoltatását. Az elmúlt 2-3 évben az intézményeknél működött az érdekeltségi rendszer (pl. az engergiamegtakarítás felét megtarthatták). Ha most minden pénzmaradványt elveszünk tőlük, akkor mi fogja ösztönözmi az intézményvezetőket, az intézmények dolgozóit. Ugy gondolom, hogy a pénzmaradványt vagy az intézményeknél kellene hagyni, vagy visszajuttatni. Suhai Sándor: Kérem, hogy a 30 millió Ft szétosztásakor még egyszer vesse fel Marton képviselő javaslatát. Az energiamegtakarítás nem intézményvezetői érdem. Ha valakinek egyedi fűtése van, akkor a konvektort be tudja állítani és energiát takarít meg, de ha valakinek van egy szabályozatlan központi fűtése szakaszolás nélkül, akkor nem intézményi negatívum, hogy nem tud energiát megtakarítani. Dil^_Kerekes József: Kérem polgármester urat, hogy zárja le a vitát, mert az érdemi résszel nem tudunk foglalkozni. Suhai Sándor: Az ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság nevében Balogh György a bizottság elnöke javaslatot tett a 17, 18, 23, 29. §-ok módosítására, korrigálta a 29. §-nál a 15. § (1) bekezdésére vonatkozó elírást. Ezt követően a jegyzőnő módosító javaslatát elfogadta, hogy nem a 18. §-ban kell szabályozni a felvetést, hanem a 14. § (1) bekezdésében. Egyetértek a módosító javaslatokkal, kérem önöket, hogy ezt így egyben fogadják el. Aki egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő javaslata, hogy a 9. és a 10. oldalon hat pontban szedett feladatok kerüljenek külön határozatba, kérte a felelősök megnevezését is. Véleményem szerint mind a hat esetben felelős a polgármester legyen. A határidőket tartani tudjuk. Aki a hat ponttal, a javasolt határidőkkel, a polgármester felelősként való megjelölésével egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 27 31/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a költségvetés teherbíró képességével összefüggésben rövidtávon az alábbi szakmai feladatok végrehajtását tartja szükségesnek: a.) a költségvetési intézmények alapító okiratainak felülvizsgála Határidő: 1995. május 20. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) az önkormányzati határozatokban vállalt -nem kötelező - feladatok finanszírozásának felülvizsgálata Határidő: 1995. május 20. Felelős : Suhai Sándor polgármester c.) a vidéki önkormányzatoktól bejáró tanulók tekintetében a megállapodások teljés körű megkötése és az abban foglaltak érvényesítése a normatíván felüli költségek vállalása céljából Határidő: 1995. május 20. illetve 1995. december 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester d.) az intézményi pénzmaradványok elszámoltatásakor bevont azon bérmaradványok visszapótlása a céltartalékba helyezett keretösszegből, amelyek az intézmények takarékossági intézkedéseiből származnak Határidő: 1995. május 20. Felelős : Suhai Sándor polgármester e.) jogszabály által előírt 30 éves jubileumi jutalmak kifizetése Határidő: 1995. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester f.) az 1994. évi költségvetésben céljellegű előirányzatként biztosított gáz- és villamosenergia előirányzatok teljesítésének felülvizsgálata Határidő: 1995. május 20. Felelős : Suhai Sándor polgármester 28 Suhai Sándor: Marton képviselő a 6. § (1) bekezdésnél Kovács Tamás képviselő javaslatával értett egyet. A 6. § (2) bekezdése a Kanizsa Újságot és a Szociális Foglalkoztatót érintette (5 millió Ft), itt javasoltam, hogy a félévi beszámoló után térjünk erre vissza, mert annak függvényében tudunk erről dönteni. Marton István: A választ a kiegészítéssel elfogadom. Suhai Sándor: Marton képviselő javasolta a 15. § (1) bekezdésénél, hogy dolgozzon ki a szakapparátus havi finanszírozási tervet. Aki egyetért azzal, hogy egy kiegyensúlyozott finanszírozási tervet készít a szakapparátus és e szerint finanszíroz, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Marton István: Javasolom a fedett uszodához 25 millió Ft támogatás megadását. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a fedett uszodát 25 millió Ft-tal finanszírozzuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 18 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért Marton képviselő javaslatával, hogy a céltartalék 160 millió Ft-ról 200 millió Ft-ra emelkedjen az önkormányzati lakásértékesítésből, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Kovács Tamás: A 6. § (1) bekezdése úgy szólna, hogy "A közgyűlés a költségvtési hiány összegét 300 millió Ft-ban engedélyezi, melyből ...". A (2) bekezdés helyett pedig az lenne, hogy a polgármester a tételek fedezetére felajánlott ingatlanokról egy listát terjeszt a közgyűlés elé. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. , Suhai Sándor: Magyar József képviselő a 9. §-ban szereplő összeget javasolja 4 millió Ft-tal csökkenteni. Magyar József: Annyit kérek, hogy a 12.543 eFt kerüljön bele a céltartalékba, ennek miért kellene itt külön szerepelnie. Suhai Sándor: Egyetértek azzal, hogy a céltartalékba kerüljön Magyar képviselő javaslata alapján ez a bizonyos 12.543 eFt. Aki a javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Megkérdezem Dr. Csákai Ivánt, hogy fenntartja-e módosító javaslatait? Dr. Csákai Iván: Nem, kivéve azt, hogy december 20-ig az utolsó kifizetés történjen meg. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy december 20-ig az intézmények IV. negyedéves finanszírozása megtörténjen, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A táblázatokhoz érkeztünk. A bevételi előirányzatok főösszegének meghatározása a feladatunk. Kérésem, hogy akinek a bevételekkel kapcsolatban kérdése, felvetése, javaslata van, az most tegye meg. Tarnóczky Attila: Polgármester úr azt mondta, hogy alapjaiban más költségvetés tervezet van előttünk. Érdemes végiggondolni, hogy ez mennyiben igaz. A kórházrekonstrukció gyakorlatilag úgy tűnik, hogy nem állítható le. A megyei szerepvállalásnál a támogatáshoz hatalmas reményeket ne fűzzünk, mert könnyen csalódhatunk. Egyrészt a privatizáció nem biztos, hogy megtörténik, másrészt a közgyűlési döntés erre nézve nincs meg. A városkörnyéki községek nagyobb szerepvállalása, ez olyan bevétel növekedés, amit nehéz realizálni. A középfokú intézmény átadása, amely lehetőségként van, nem fog megtörténni. A kollégium átszervezés megvalósíthatatlan, mint kiderült. Gyakorlatilag azok az intézkedések, amelyek egy hete úgy tűntek, hogy radikálisan változtatnak valamit a helyzeten azok vagy ellehetetlenültek, vagy kiderült róluk, hogy nem sok reményt lehet hozzájuk fűzni. Valóban ezek után növekedett a bevételi oldal, de nem lehet tudni, hogy mennyire lehet ezeket komolyan venni. A kiadási oldal, amely 108 millió Ft-tal nőtt meg - arányaiban nem sok, de megnőtt -, így alakult ki az a 300 millió Ft-os hiány. 300 millió Ft-os hitel felvétele - bár ebből 60 millió Ft áthúzódó hitel -, a várost nagyon megterheli. A normatív támogatás számai 8%-os csökkenést mutatnak, tehát a tanulók, a lakosság egyéb rétegei után kevesebb pénzt fog kapni az önkormányzat. Az a gyanúm, hogy ez még mindig a csődköltségvetés, lehet, hogy a csőd nem idei csőd lesz, hanem jövő évi, vagy azt követő évi. Az, hogy pótköltségvetést készítünk, amiben ez a hiányzó 60 millió Ft majd szeptemberben előkerül, ami véleményem szerint megint 60 millió Ft hitelt jelent, az nem egy szerencsés dolog. 30 Suhai Sándor: Nagyon pesszimista képet festett képviselőtársam, de valójában igaza van. Egy óriási szemléletváltozást jelent az, hogy Nagykanizsa polgármestere megjelenik a megyegyűlésen, a vitában részt vesz, hozzászól és kér, és ha még a kérésének pozitív fogadtatását is érzi a Megyei Közgyűlés elnökétől - a személyes beszélgetés során konkrétumot hall -, akkor bizakodik. Bízom a 60 millió Ft megyei finanszírozásában. A város környéki községeknél érzem, hogy nagyon nehéz dolgot vállaltunk, a mi feladatunk a koordinálás. A középfokú intézményeket én sem szeretném átadni, de ha a szükség rákényszerít, akkor kénytelenek leszünk. A kollégium átszervezése megoldható, a megszüntetése nem, hisz ott 12 osztály van elhelyezve. Czobor Zoltán: Azért nem jó ez a költségvetés, mert eseti jelleggel, alkalmi megoldásokkal próbálja megoldani a költségvetési hiányt, ill. az előttünk álló egy évet. Az előző ciklusban is jellemző volt az, ami az intézményrendszer működtetésével kapcsolatos, az összes önkormányzat az országban ilyen helyzetbe került. Intézményrendszerünk átalakításához állami támogatásra lenne szükség, ha azonban ez elmarad, a csődhelyzet elkerülése miatt kénytelenek leszünk az intézményhálózathoz hozzányúlni. Ezért nem jó a költségvetés. Az ülés előtt kiosztásra került táblázat azt mutatja, hogy 1991-től 1995-ig milyen volt az intézményrendszer költségeinek alakulása, ez egy emelkedő tendencia, ugyanakkor mutatja azt, hogy ugyanezen intézményeknél az állami támogatás hogyan alakult. Ezekben az intézményekben nincs bent a Kórház, az IKI, mert azoknak a finanszírozása nem állami támogatásból történik. A grafikon csak ezeknek az intézményeknek a költségalakulását mutatja. A grafikonról látni lehet, hogy az állami támogatás növekedés 1993-tól megállt, 1995-ben már csökkent, ugyanakkor az intézmények költségoldala növekszik. 1995. évben 812 millió Ft, ami úgy jön ki, hogy az összköltségből levonjuk az állami támogatást, ill. a saját bevételt, vagyis 812 millió Ft-tal támogatjuk az intézményrendszerünk működését. A hitelek 1995-től 2002-ig vannak kimutatva, az idei évnél a felveendő 300 millió Ft-ot tartalmazza. A többi évnél viszont csak azokat a hitel- és kamatterheket - kamat- és tőketörlesztések -, ami akkor történne, ha jövő évtől kezdve nem vennénk fel hiteleket. A csőd elkerülése egyedül az intézményhálózat működési költségeinek a csökkentésével kezelhető. Az a költségvetés amit ma elfogadunk, -ha elfogadunk - változatlanul vagyont él fel 100 millió Ft-tal, odébbtolja a kórházrekonstrució 60 millió Ft-ját, de nem tesz semmi olyan intézkedést, aminél ezt az ugrást, ami 1994-95. között volt, ezt nem csökkenti. Ez a legnagyobb baja a mi költségvetésünknek, ezért kértem, hogy készüljön el a gazdasági koncepció, mert a szükséges intézkedéseket azonnal meg tudjuk tenni. Ki kell dolgozni, hogy a működési költségeket hogyan lehet lecsökkenteni. Úgy érzem, hogy abban az esetben ha május 31-ig összeáll az a koncepció, ami kezeli ezeket a működési költségeket és azt követően az önkormányzat törekszik megvalósítására - mert szerintem csak így tudjuk elkerülni a csődhelyzetet akkor támogatnom kell ennek a közgyűlésnek az elképzeléseit. Ha viszont ez a koncepció és következményei azt célozzák, hogy éljük fel a vagyont fokozatosan, a működési költségek növekednének, akkor ez egy ellehetetlenülő helyzetet fog eredményezni, és én a következő 31 három évben nem kívánom ehhez a nevemet adni. Azért fogadom el a költségvetést, mert látok esélyt arra, hogy a koncepció elkészítésével az elkövetkező 4 év rendezhető. Kérem polgármester urat, hogy ezzel a szemlélettel és a működési költségekkel szembeni kemény fellépéssel próbáljon a helyzeten enyhíteni. Szeretném ha ebben a koncepcióban különválasztanánk a vagyonértékesítést, vagyongazdálkodást, ugyanis többször elhangzott, hogy vagyonértékesítési tervet kell készíteni, kérem ezt a szót felejtsük el, mi nem a vagyonunkat akarjuk értékesíteni és felélni, hanem a vagyonúnkkal gazdálkodni, amelynek hozadékával fejleszteni kívánjuk a várost, esetleg az oktatást támogatni. Azt el tudom fogadni, hogy a vagyonból még első lépésben valamennyit fel kell ahhoz élni amíg az intézmény költségei csökkentésének hatása érződik, de ezt csak annak reményében, hogy utána ez a probléma kezelve lesz. Kovács Tamás: Egyetértek Czobor képviselővel. Kezünkben tartunk egy elkészített költségvetést, amely meghatározott struktúrával és szakmai megalapozottsággal rendelkezik. Ebben rengeteg a bizonytalansági tényező, aminek több 10, vagy 100 millió Ft-os vonzata lehet a költségvetésre: az intézményátadás, az oktatási koncepció, a szemétszállítási szerződés felülvizsgálata, garázsértékesítések, kórházrekonstrukció. Meggyőződésem, hogyha elhúzódik a költségvetés elfogadása, akkor hetek-hónapok múlva sem tudjuk lemérni ezek pontos hatását. Jól mondta Tarnóczky képviselő, ez egy csődköltségvetés. Úgy érzem, hogy nem az jelenti a csődköltségvetési jelleget, ha egy bizonyos nagyságrendű hiány felett fogadjuk el a költségvetést, hanem az, ha a gondolkodásunkban nincsen semmi előrelátás, semmi koncepció. Javaslom, hogy a költségvetésnek a strukturális összetételével ne foglalkozzunk, ezt fogadjuk el azokkal a kiegészítésekkel, amiket a Gazdasági Bizottság részéről megfogalmaztunk és be is nyújtottuk a polgármesternek. A bizottság a kórházrekonstrukcióval kapcsolatban semmi olyan javaslatot nem tud támogatni, amely a műszaki megoldást hátráltatja. Itt a változtatások csak pénzügytechnikai megoldások lehetnek. A bevételi oldalt érinti a garázsértékesítés, melyből befolyó összeg 1 millió Ft-ról 5 millió Ft-ra lett felemelve annak ellenére, hogy több mint 300 garázs terve lett elkészítve. Meggyőződésem, hogy több bevételnek kell az önkormányzathoz befolynia. A bevételeket érinti, de egy kicsit koncepcionálisabb jellegű a vagyongazdálkodás kérdése. A vagyongazdálkodásnak tényleges gazdálkodásnak kell lennie és el kell kerülni azt, hogy a vagyonértékesítésből származó bevételek a folyó kiadásokat finanszírozzák. Költségvetési kiadásaink 70-75%-át az intézményrendszer üzemeltetése adja. Ezért kérjük, hogy a készülő oktatási koncepció terjedjen ki gazdasági jellegű kérdésekre, mint pl. az oktatási jellegű tevékenységnek a gazdaságilag is indokolt szerkezeti összeállítása, az egyéb kisegítő gazdasági jellegű tevékenységek racionalizálása, épülethasznosítás az intézményeknél, valamint óvodáknál, iskoláknál. Amennyiben ezt a költségvetést elfogadjuk, a Pénzügyi Bizottság, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság folyamatosan értékelje és az I. félév lezárását követően tegyen javaslatot ezeknek, a már akkorra talán realizálódó bizonytalansági faktoroknak a figyelembevételével. 32 Tüttö István: Az intézményrendszer átalakításának az a módja, amit meg kell hogy célozzunk, a december 11. utáni időszakban lehetetlenség lett volna, most már ebben a kérdésben érdemi döntés szükséges. Racionalizálási programot kell készíteni. A kisegítő tevékenységnél gondolni lehet olyanra pl. hogy nem külün-külön lenne takarító személyzet az iskoláknál, hanem vállalkozásban végeznék az összes iskola takarítását. Természetesen ezt, egyetértve az előttem szólókkal, egy olyan komplex programban és előre meghatározott terv szerint kell megvalósítanunk, hogy nekünk a jövő évre már olyan költségvetésünk legyen, amely ezen alapul és ezeket a terv is tartalmazza. A költségvetésünk ma gyakorlatilag egy helyzetelemzést is produkál. Jelenleg a helyzetelemzés azt mutatja, hogy csődhelyzet van, de az elhárítására van esélyünk, de csak egy módon, ha azt közösen végezzük. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretném ha megnéznék a grafikonokat, a lila és sárga oszlopokat. A sárgához szeretném idézni a következőt: Az államtitkár lemondásakor a következőt mondta: A többletforrás nélkül az oktatási rendszer végzetesen és visszavonhatatlanul összeomlik. 1848-ban az első független pénzügyminiszter azzal kezdte az Eötvös-programra nincs pénz. 150. éve mindig ez a válasz: nincs pénz. Elfogadom, hogy bizonyos takarékosságra szükség van, de nem tudom elfogadni az itt felsorakoztatott érveket, mert az oktatás mindig pénzbe került és mindig pénzbe is fog kerülni. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a jövőt herdálják el. Úgy gondolom, hogy a jővő az oktatásra fordított finanszírozás, ami nem egy év alatt térül meg, hanem 10-15 év alatt. Véleményem szerint nincs jogunk, hogy ezt tegyük a jövendő nemzedékkel. Az oktatási törvény is úgy kezdődik, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott, a művelődéshez való jog, az esélyegyenlőség alapján. Abban a pillanatban, ha a meglévő rendszerbe durván és drasztikusan belenyúlunk, akkor ezt az alkotmányos jogot fogjuk sérteni. Elhiszem, hogy a költségvetés nagy gondokkal küzd, de nem, hogy ezért szakmailag az oktatásnak kell a felelősséget felvállalni. A sárga oszlopokat kellene növelni, azért mert azt vallom, hogy a tartalmi megújítást, korszerűsítést bízzák a pedagógusokra, ők a szakemberek, a rendszer fejlesztését, feltételeinek az áldozatokkal járó megteremtését pedig vállalja fel mindenkor a politikai vezetés. Nem lehet a következő tanévben intézményeket bezárni Nagykanizsán, mert nem tudunk gyerekeket hol leültetni, önök érezték a kollégium átszervezése kapcsán is, hogy a kollégiumban még osztálytermek működnek, az adott általános iskolákban szükség tantermekben folyik még oktatás. Ez nem egy év alatt megoldható probléma. A magam részéről szakmailag nem tudom elfogadni ezeket az érveket. Nem fogadom el ezt a teljesen elutasító, és felelősségrevonó magatartást, mert a zöld oszlopnak a növekedésében a tavalyi közgyűlés által jóváhagyott, önként vállalt feladatok benne vannak, ezt önök vállalták. Elfogadom, ha nincs ennyi pénz erre, akkor ezt vissza kell fogni, de nem fogadom el, hogy a zöld oszlopokat bele lehet nyomni a sárga, ill. a lilába. Nézzék meg, hogy az intézmények saját bevétele is nőtt, pedig nem termelő vállalatokról van szó. 33 Krémer József: Egyetértek osztályvezetőnő szakmai érvelésével és állásfogalalásával. Az oktatás stratégiai ágazat kell, hogy legyen, ennek is tekintettük az elmúlt években. Úgy gondolom, hogy a táblázatoknak egyáltalán nem az a szerepe, hogy valamilyen felelőst kimutassunk, vagy keressünk, hanem elsősorban abban, hogy megmutassuk grafikonban is az elmúlt években milyen sok pénzt fordított az Önkormányzat erre az ágazatra és mégis soha nem lehettünk elégedettek ezzel a területtel. Egy általános iskolás gyermeknek az önkormányzat által való támogatása 1991-ben 7.000 Ft volt, ez 1992-ben kb. 14.000 Ft, 1993-ban 28-30.000 Ft, 1994-ben 48.000 Ft, mely az idén pedig 56.000 Ft. Ezt az önkormányzatnak kell előteremtenie, nincs állami támogatásunk. Szeretném a csődöt elkerülni és az intézményeink normális szintjének működtetését biztosítani tudnánk, erre kell a koncepció. A harmadik táblázatban, látható, hogy az elmúlt években szinte ugyanolyan ütemben vett fel az önkormányzat hiteleket, mind amilyen ütemben emelkedtek az önkormányzatra háruló költségek, amelyeket nekünk finanszírozni kellett. Az elmúlt időszakban az önkormányzatban végzett tevékenységem alapján én is kötelességemnek érzem, hogy ebben a helyzetben költségvetéshez segítsem a várost, de ez a költségvetés nem azt az irányt mutatja pillanatnyilag, amit én el tudok fogadni, és amit a későbbiek során, a következő években képviselni szeretnék és képviselni fogok. Elvárom azt az irányváltást, szeretném ha ez az irányváltás megtörténne, ami a város működési költségeit, bevételeit egyensúlyban tudja tartani. Fontosnak tartanám a keleti városrészben - néhány 100 ezer forintot jelent - egy rendőrőrs kialakításának tervezését. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is 6 millió Ft-ot a város hosszútávú fejlesztésének érdekében kevésnek tart, szeretnénk, ha az 1,5 millió Ft-tal megemelésre kerülhetne. A 9. számú mellékletben a céltartalék keretében van egy 2,2 millió Ft-os tétel, ami a Polgármesteri Hivatal átszervezésével összefüggő végkielégítés címet viseli. Elképzelhető az a megoldás, hogy a Polgármesteri Hivatal olyan átszervezést hajt végre, amely nem jár végkielégítéssel, vagy legalább is nem ilyen nagymértékű. Ugy gondolom, hogy erre lehet módot találni, és akkor ennek a pénzeszköznek egy része esetleg felszabadítható. Suhai Sándor: Már felhasznált összegről van szó. Marton István: Egyetértek Czobor képviselővel abban, hogy tisztán látni a félévi beszámolónál fogunk, mert most még az elmúlt évi zárszámadás nem készült el, várhatóan áprilisban lesz készen. Amit én mondtam, az nem azt jelenti, hogy a félévi beszámoló elkészültéig nem szabad lépni, hanem azt, hogy a legkésőbb akkor kell lépni, a legutolsó lépéseket kell akkor megtenni, addig is lehet folyamatosan, ahogy a részkoncepciók valamire lehetőséget biztosítanak. Az anyag , mutat ja, hogy a felhalmozási és tőke jellegű kiadások meghaladják a teljes költségvetés 1/5-ét és nagyon szemléletes az a szám, ami 1994. évhez 250%-os növekedést mutat. Alapvetően én itt látom a bajok okát, de ezt feloldani nem lehet. Szépek a diagrammok is, de nekem sokkal többet mond a 12. számú táblázat. Ha azt vizsgáljuk, hogy mitől van az a nagy növekedés (685 millióról 1.101 milliárd Ft-ra), két sort kell megnézni, a 4. sort, ahol az 1995. évre ütemezett 240 millió Ft 34 fejlesztési célú hitel van, ennek kamatai 5 év alatt ugyanannyit tesznek ki, mint a felvett hitel. Az osztályvezetőnő elmondta az intézményi táblánál, hogy a "sárgával" megjelöltnél van a baj. Ez még inkább így van, ha nem nézünk ennyi intézményt. Ez a tábla 1.869.223 eFt kiadást takar, én kivenném a HUMÁN GESZ-t, a HSMK-t és a Könyvtárat, mivel jellegében nem illeszkednek az általános és középiskolákhoz. A képviselők részéről elhangzott, hogy általános iskolás korú gyermeknek 56 eFt felett van az éves támogatása. Ez nagy szám, de kérdés, hogy mihez képest. A 41 eFt-nyi állami támogatáshoz képest 1991-93. között az állami normatívák nőttek, hogy az önkormányzati támogatás is nőtt, az az előző közgyűlés hibája, melyet 1992. tavaszától kifogásoltam. Ha akkor megtesszük azokat az intézkedéseket, akkor gondunk a jelenlegi töredéke lenne. Ha csak az általános és középiskolákat nézzük, akkor tavalyi "várható tény" 1.311.148 eFt, 1995-re 1.280.728 eFt, tehát kb. 2,5% hiányzik a tavalyi várható tényösszegből. Ez azt jelenti, hogy e két iskolatípusnál a ráfordított reálértékének 1/3-a eltűnt, örülnék, ha nem lenne igazam és ezek az intézmények kibírnák ezt a tanévet. Sokszor elmondtam nem tudok és nem is akarok egyetérteni azzal, hogy az eddigi gyakorlat folytatódjon, tehát az intézményrendszer tovább nyomorítása nem járható út. Ki kell jelölni azokat az intézményeket, melyeknél karcsúsítani, megszüntetni, összevonni kell. A középiskolásoknál 12,5% csökkenés várható, az általános iskoláknál 8% növekedés van. A Zalai Hírlapban olvastam az alakuló lakáskoncepcióról, aznap este néztem a költségvetési előtervet: "első lakáshoz jutók támogatására 12 millió Ft van tervezve 1995-re. Vissza nem térítendő 2 millió Ft, kamatmentes kölcsön 10 millió Ft." Az 1994. évi várható tény: vissza nem térítendő 5,7 millió Ft, kamatmentes 11,5 millió Ft. Lakásfenntartási támogatás összeg 1994. évi várható tény 10,8 millió Ft, 1995-re tervezett 7 millió Ft. Ha ezt a 3 sort összeadom, akkor idei tervszám 31 millió Ft, tavalyi várható tény 28 millió Ft, tehát reálértékben kb. kétszerese. Kérdésem, feleannyi értékű pénzből, hogy lehet illúziókat táplálni, megítélésem szerint sehogy. Suhai Sándor: Kérem, most ne vitatkozzunk a lakáskoncepcióról, a március 21-i ülésen önálló napirendként fogjuk tárgyalni. Czobor Zoltán: Állami segitség nélkül nehezen tudom elképzelni, hogy a jelenlegi helyzetet kezelni tudjuk. Mindent meg kell tennünk költségeink csökkentése érdekében, hogy várhatóan az országos első csődhullámba Nagykanizsa ne kerüljön be és biztosítva legyen az intézmények működése. Nem szabad hamis adatokat közölni az adónál (építményadó), hanem elmondani a vállalkozóknak, adózóknak, hogy az adóbevétel a krízishelyzet megoldásához szükséges. Zsoldos Ferenc: Nem hiszem, hogy a költségvetésen érdemi módosítást tudnánk végrehajtani. Logikailag, szerkezetileg, felépítését nézve sokkal áttekinthetőbb, biztonságosabb támpontot ad a maga feszültségével együtt is, mint az előterv. A tájékozódást a grafikonok segítették. Pedagógusként az a véleményem, hogy még mindig tudunk tartalékot találni a gyermekintézményeknél. Azonnali intézkedéseket nem lehet tenni, 35 de már a beiratkozások ésszerű megtervezésével meg kell tennünk azt az első lépést, ami kijelöli az irányt, mely intézményeknél lehet ésszerű összevonásokat, szervezeti változásokat végrehajtani. Az így felszabaduló anyagi eszközöket az oktatásra, intézményekre fordítva azt eredményezheti, hogy nem minőségi csökkenés, hanem esetleg minőségi javulás következik be. Javasolom fogadjuk el a költségvetést. Tarnóczky Attila: A megdöbbentő grafikont megfontolásra ajánlanám. Meggyőződésem, hogy nem tükrözi az oktatás részesedését a város költségvetéséből. Összehasonlítja, hogy a normatív támogatáshoz képest mennyi pénzbe kerülnek az intézmények, ez hibás összehasonlítás. Meg kell nézni, hogy a város évente mennyi költségvetési támogatást (személyi jövedelemadót) kapott és ezt össze kell hasonlítani az intézményekre fordított összeggel, és hogy ennek hányad részét fordítottuk oktatásra. Lehet, hogy nem ennyire meghökkentő a kép. Broczkóné Dr. Bárányi Enikő: Az oktatás és egészségügy egyaránt olyan tevékenység, mely nélkülözhetetlen, de ugyanakkor költségigényes is. Fontos e területeken a program kidolgozása, a racionalisság szem előtt tartásával. Az elmúlt alkalommal úgy gondolom valamennyi képviselőtársamat sikerült meggyőznöm, hogy a kórházrekonstrukciót, illetve az egészségügy egyéb szféráit nem lehet egymással szembeállítani, illetve egymástól függetlenül kell azoknak a működési feltételeihez pénzt biztosítani. Jogszabályi kötelezettsége az önkormányzatnak az alapellátás működtetése, így a védőnői hálózat is kérem szerepeljen e rovatban. Palotás Tibor: A Gazdasági Osztály vezetőjétől kérdezem, a korábbi költségvetési tervezet II. sz. mellékletében a lap alján III. pont között: felhalmozási (szociálpolitikai feladat) 100 millió Ft. A mostani előterjesztésben nem találtam, de a II. sz. mellékletben olvasható működési célú támogatásra 91,3 millió Ft. Ugyanarról van szó? A tervezési feladatoknál 3 millió Ft összevonásra került, úgy jelent meg, mintha a bizottság kérését teljesítették volna, holott nem az, hanem városrendezési feladatoknak nevezi azt, ami eddig pl. a TEFO-nál jelentkezett tervezési feladatként. A bizottság +1,5 millió Ft-os kérése nem lett teljesítve. Honnét tudják, hogy a Kossuth téri híd építése áthúzódik 1996-ra 50 millió Ft-tal? A 7. sz. mellékletben a hulladékelhelyezéssel kapcsolatos támogatás 15,9 millió Ft-tal, tehát csökkentett összeggel szerepel. Kérem további 600 eFt-ot szavazzanak meg a Miklósfai Mindenki Háza működéséhez. A céltartaléknál fel , van sorolva: DÉDÁSZ közvilágítási, karbantartási igényére 6,''5 millió Ft. Szükség lesz rá? Hulladékdíjelszámolás bevételnél 5 millió Ft a terv. A be nem szedett díjak behajtására 4 millió Ft a terv. A Máltai Szeretetszolgálat számára 300 eFt-ot kérek. Cserti Tibor: A szociálpolitika 100 millió Ft-os összege átkerült a HUMÁN GESZ költségvetésébe. A 91,3 millió Ft mást takar. A 7. 36 sz. melléklet részletesen tartalmazza, hogy mely feladatokra milyen összegű támogatást javasolunk. Suhai Sándor: A DÉDÁSZ 10,5 millió Ft-ot kért a felsorolt célokra, mi szeretnénk, ha az általunk tervezett 6,5 millió Ft sem kerülne felhasználásra. A karbantartáshoz amilyen mértékben az önkormányzatnak hozzá kell járulnia, az tendencia, nehogy lehetetlen helyzetbe kerüljünk ezen a területen, ezért a kért összeg 60%-át terveztük. A szemétdíjat nem fizetőket felszólítjuk, behajtási intézkedéseket teszünk, de ama kötelezettségünk van, hogy ilyen esetben ezen összeget a kft-nek átutaljuk. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A Máltai Szeretetszolgálat 300 eFt-os kérése jogos, de szeretném elmondani, hogy az általuk használt épület energia-közműköltségei a Városi Könyvtár költségeit terhelik. Balogh György: Egy oktatási intézmény esetében 2 millió Ft nagy pénz, az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság egyhangúlag elfogadta azt a módosító javaslatot, hogy a közoktatási intézmények a kötelezően kifizetett bér, egyéb járulék, energia költséggel rendelkeznek, ezen felül nagyon szerény un. dologi kiadással, ez utóbbi az iskoláknál 3-6 millió Ft között van. Az egyéb dologi kiadásból meg kell oldaniuk az intézményeknek a tanulmányi versenyek, az utaztatás költségeit is. Azt el tudom fogadni érvként, hogy Szakképzési Alapot általános iskolák nem kapnak, tehát ettől a pénztől elesnek. A Polgármesteri Hivatal egyeztette az intézményekkel a költségvetést, ezt követően a Batthyány Gimnáziumtól 2 millió Ft-ot vettek el, melyet a Cserháti Szakközépiskolának adtak. Kérem kerüljön vissza a Battyhány Gimnáziumhoz ez az összeg. A beiskolázási adatok ismeretében jogosnak tartom kérésemet, ugyanis a Cserháti Szakközépiskola a megengedett 4 osztályra sem tudott elég jelentkezőt találni, szemben a Battyhány-val, ahol túljelentkezés van. Suhai Sándor: Mayer igazgatóval beszéltem, aki elmondta, nem ért egyet az eljárással, de meg tudja oldani ebben az évben ezen összeg nélkül is az intézmény működését. Balogh György: ügyrendi javaslatom, a módosító javaslatokról szavazzunk először, az igényt előterjesztő nevezze meg a forrást is. Dr. Kerekes József: Egy héttel ezelőtt még 470 millió Ft hiány volt, mely 300 millió Ft-ra csökkent. Először a bevételt határozzuk meg, és ahhoz igazítsuk a kiadásokat. Suhai Sándor: Ki ért egyet Balogh György képviselő javaslatával? A közgyűlés 17 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 37 Ferenczy Zoltán: Tudom milyen nehéz helyzetben vagyunk, de látom mindig onnét van az elvonás, ahová a legtöbb pénz kellene, így az oktatás területére is. Egyetértek osztályvezetőnővel, utánpótlás nélkül nincs jövő. Magyar képviselő javaslata, hogy az életveszély elhárítására tervezett összeget tegyük a céltámogatásokhoz. Több intézményben voltam, néhol szinte "középkori viszonyok" között vannak, valóban nagy szükség lenne egyes iskolák felújítására. Többen megkerestek, hogy elvonásra került a pályázatoknál, pedig olyan megmozdulásokról, kulturális programokról, hagyományokról, nemzetközi kapcsolatokról van szó, melyet fenn kellene tartani. Sporttevékenységre 36 millió Ft van, ebből az Olajbányász SE tavaszi fordulóra 16 millió Ft, őszi fordulóra 2 millió Ft. Javasolom, hogy az Olajbányász SE-nek 10 millió Ft-ot biztosítsunk akkor, ha bennt maradnak az NB-I-ben, tehát ilyen feltétellel kapnák, ezt záradékban kellene rögzíteni. Suhai Sánd o r: A vitát lezárom, kérem szavazzunk a módosító javaslatokról. Tarnóczky Attila: A hegyi utak javítására, karbantartására 1.200.000 Ft-ot javasoltam az adóval összefüggésben, kérelmemet írásban nyújtottam be. (1 millió Ft + ÁFA) Suhai Sándor: Nem értek egyet a javaslattal, a jelenlegi gazdasági helyzetben ne a hegyi utak javítására fordítsuk a befolyó pénzt, de erről a testületnek kell dönteni. Ki ért egyet Tarnóczky képviselő javaslatával? A közgyűlés 8 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elveti. Suhai Sándor: Hajgató Sándor és dr. Bárányi Enikő képviselők a kiskanizsai út javítása ügyében nyújtottak be írásban kérelmet, melyben az út-híd fenntartásra ütemezett pénzen belül kérték egy alpontban lebontani az ehhez szükséges pénzeszközt. így a képviselők javaslata megvalósul, viszont plusz előirányzatot nem igényel. Ki ért egyet, hogy a meglévő előirányzaton belül célfeladatként legyen megjelölve javaslatuk? A közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A polgármesternek, mint előterjesztőnek, jogában áll támogatni, v,agy elvetni a javaslatot, de kérem, ezt ne a szavazást megelőzően tegye, mert ez ellentétes az SZMSZ-szel. Suhai Sándor: Az oktatási és kulturális bizottság a miklósfai "Mindenki Háza" működéséhez plusz 600.000 Ft-ot kért, mely forrásaként a 10 millió forintos kulturális támogatáshoz biztosított összeg nem nevesített 500 ezer forintját javasolom, 38 a hiányzó 100.000 forintot pedig évközbeni megtakarításból kell megoldani. Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Balogh György kérelmének megoldására kompromisszumként javasolom, hogy egy-egy millió forintot kapjon a Batthyány és a Cserháti iskola. Balogh képviselő egyetért ezzel? Balogh György: Igen. Suhai Sándor: Megkérdezem a testületet egyetért-e javaslatommal? A közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság 1,5 millió forintot kért tervezési költségelőirányzatként. A Környezetvédelmi Információs Iroda költségei 1 millió forinttal csökkenthetők, mivel a szelektív hulladékgyűjtés nem lesz olyan mértékű, mint ahogy azt eredetileg terveztük, a temető fenntartásra 4 millió forint a terv, ez 500 ezer forinttal csökkenthető - forrásként ezeket tudom megjelölni. Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A szociális és egészségügyi bizottság a védőnők igényét támogatva 4 millió forintot kér. Én 1,2 millió forintot javasolok, mely forrásaként a polgármesteri hivatal gép-bútor beszerzésére biztosított összeget jelölöm meg. Tarnóczk.y Attila: Az eredeti javaslat 4 millió forint volt, ezt kérem feltenni szavazásra. Suhai Sándor: Ki ért egyet a 4 millió forinttal? A közgyűlés 9 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: A szociális és egészségügyi bizottság 6 millió forintot kért gép-műszerbeszerzésre, nem látom a forrását, nem értek vele egyet. Aki a bizottság javaslatával egyetért, kérem szavazzon. 39 A közgyűlés 5 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot elveti. Suhai Sándor: A szociális és egészségügyi bizottság épületfelújításra 4 millió forintot kért, ennek sem látom a forrásoldalát, nem tudom támogatni. Ki ért egyet a bizottság javaslatával? A közgyűlés 11 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: A szociális és egészségügyi bizottság épületfenntartásra 1 millió forintot kér, nem tudom a forrását, nem tudok egyetérteni vele. Ki ért egyet a bizottság javaslatával? A közgyűlés 12 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Czobor Zoltán: Ügyrendi javaslatom, szavazzunk újra, a polgármester mondja el mit tart ezzel kapcsolatosan jónak, és ha van megoldás, tegyen arra javaslatot. Suhai Sándor: Az 1 millió forintos kérelemhez: a vállalkozó orvosok beadvánnyal fordultak a Polgármesteri Hivatalhoz, hogy az 1995. évi iparűzési adó és a vállalkozók kommunális adója alól mentesüljenek. Javasolom e két adónemmel összefüggő 1995. évi teher elengedését, 1 millió Ft-os felső határig. Marton István: Az 1 millió forintról semmilyen információm nincs, a bizottság nem tárgyalta, örülök, hogy újból szavazunk e javaslatról. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a vállalkozó orvosok kérelmét ne plusz 1 millió forintból oldjuk meg, hanem az adóteher csökkentésével próbáljuk meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Broczkóné dr. Bárányi Enikő: Továbbra is kérem, hogy az alapellátás feltételeit biztosítsa a közgyűlés, így a védőnők működéséhez szükséges eszközöket is. Tudomásom szerint az alapellátás működtetéséhez más forrásból is biztosítható pénzeszköz. Igaz ez Cserti úr? 40 Cserti Tibor: Az alapellátás jelenleg szerkezetileg a kórház költségvetésében tervezett, forrásoldalon TB finanszírozású. Ugyanakkor az önkormányzatnak, mint működtetőnek, meg kell határoznia az alapellátás előirányzatait. Javasolom, a testület határozza meg a működési feltételekhez szükséges pénzeszközöket, mely magában foglalja a tárgyi eszközök beszerzési előirányzatait és a fenntartási költségeket is, és ehhez kérje a szakmai bizottság véleményét. Többségében vállalkozó orvosok látják el a háziorvosi feladatokat is, akik külön beadvány alapján két adónem esetében adóbefizetési kötelmük alól mentesülnek. Ók vállalták, hogy visszaforgatják ezen összeget a rendelők karbantartására. Suhai Sándor: Újra szavazunk a védőnők kérelméről, tárgyi eszközeik beszerzésére 1,2 millió forintot javasolok, forrásként a polgármesteri hivatal gép-bútor beszerzésének előirányzatából a fenti összeget jelölöm meg. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A Máltai Szeretetszolgálat 300 ezer forintot kért, mely forrásaként ugyancsak a polgármesteri hivatal gépbútorbeszerzésére biztosított összeget jelölöm meg, mely az előzővel együtt 1,5 millió forinttal csökkenne. Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 17 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A Saubermacher Kft szerződésének felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy várhatóan a szelektivitás miatt az eredetileg tervezett összegből 10% megmarad. Ebből adódóan 4,5 millió forintos előirányzattal rendelkezünk, melyet csak kockázatvállalással tudunk tervezni. Ezt az összeget két célra fel lehetne használni. Kérdezem Marton képviselőt, Bagola és Sánc között milyen arányban kerüljön felosztásra? Marton István: Sáncnak 1 millió forintot kérek biztosítani, a hiányzó összeget várhatóan társadalmi munkával pótolni tudják. Suhai Sándor: Ki ért egyet azzal, hogy a sánci öregek Otthonának 1 millió forintot, míg a Bagolai Közösségi Ház felújítására 3,5 millió forintot biztosítsunk? A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 41 Magyar József: Tudomásom szerint 1994-ben 2,5 millió forint kintlevőség után fizetett az önkormányzat szemétdíjat, míg 1995-ben e célra 5 millió forint a terv. Javasolom, hogy 1995-ben 2,5 millió forintot tervezzünk. Út-, járdafelújítást kértem, melynek eredeti összege 10,6 millió forint volt. Ez az összeg lecsökkent először 7,8 millió forintra, majd 4,5 millió forintot biztosítottunk Bagolának és Sáncnak, így 3,3 millió forint maradt, melyet kérek megszavazni. Suhai Sándor: Ki ért egyet Magyar képviselő javaslatával, hogy út-, járdafelújításra 3,3 millió forintot biztosítsunk? A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Ferenczy Zoltán: A 7. sz. melléklet alján zárójelben kérem szerepeltetni, ha az Olajbányász Labdarúgó Csapat bentmarad az NB I-ben, akkor 10 millió forint támogatást javasol az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság, melyet az őszi pótköltségvetés tárgyalásakor pontosítanánk. Marton István: Ez pillanatnyilag nem érinti a költségvetést, ígérvényt kell tenni, ha bentmarad a csapat, akkor felülvizsgáljuk. Suhai Sándor: Ferenczy képviselő 10 millió forintra Ígérvényt kér. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 7 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Csákai Iván: El kellene dönteni, hogy az alapellátás kérdését (fogászat, védőnők, kórház) a bizottság együtt tárgyalja. Ezért nem fogadtam el, hogy a védőnőknek 1,2 millió forintot adjunk, ugyanis sok egyéb területre sem tudtunk pénzügyi támogatást biztosítani. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt a rendeletet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a rendelet-tervezetet (a módosításokkal) elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 7/1995. (11.28.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/1995. (II. 28.) számú rendelete az 1995. évi költségvetésről (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 42 Cserti Tibor: 1995-ben új rovat-, tételrend kerül alkalmazásra, mellyel kapcsolatban szakmai eligazítást kapunk. Emiatt a költségvetés szerkezetét teljesen át kell dolgoznunk. Kérem önöket, adjanak erre felhatalmazást. Suhai Sándor: Aki a felhatalmazást megadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 5.) IKI pályázat szakmai-szakértői bizottsága létrehozása (ír.) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Czobor Zoltán: A szakmai-szakértői bizottságnak Krémer József képviselő is legyen tagja. Ó 15 évig dolgozott az IKI jogelődjénél, tehát a tevékenységet jól ismeri. Suhai Sándor: Módosító javaslatként hangzott el, hogy a bizottság tagja legyen Krémer József képviselő is. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést összességében, a módosításra figyelemmel elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 32/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ingatlankezelési Intézmény vezetői, pályázatainak elbí rálására a Közalkalmazotti Tanács a Városvédő Egyesület a Kézműves és Iparkamara Palotás Tibor és Krémer József önkormányzati képviselők részvételével szakmai-szakértői bizottságot hoz létre. Utasítja a polgármestert a bizottság tagjainak felkérésére. Határidő: 1995. március 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 43 b.) HSMK igazgatói pályázat szakmai-szakértői bizottságának létrehozása (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Marton István: Furcsának találom, hogy tulajdonképpen két beosztott dönt a főnök személyéről, bár a korábbi pályázati kiírás elbírálásánál is a Közalkalmazotti Tanács, illetve a Keprezentatív Szakszervezet képviselője részt vett. Én nem tartom etikusnak ezt a megoldást. Suhai Sándor: Az igazgató személyérői önök döntenek, a szakmaiszakértői bizottság a pályázatokat véleményezi. Dr. Horváth György: A jogszabály előírja, hogy kinek keli részt vennie hivatalból e bizottságban. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 33/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói állására beérkező pályázatok szakmai-szakértői véleményezésére a következő összetételű bizottságot kéri fel: 1. Magyar Kulturális Kamara képviselője, Budapest 2. Zalai Kulturális Kamara képviselője-, Keszthely 3. Zala Megyei önkormányzat képviselője, Zalaegerszeg 4. Közalkalmazotti Tanács képviselője, Nagykanizsa (HSMK) 5. Reprezentatív Szakszervezet képviselője, Nagykanizsa (HSMK) A közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy a bizottság működéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1995. március 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 44 7.) Javaslat Nagykanizsa új városi könyvtár címzett támogatásának megújítására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Tarnóczky Attila: E javaslat elfogadása sajnos nem jelenti azt, hogy a Könyvtár megvalósul, ez függ a gazdasági helyzettől és előfordulhat az is, hogy az önkormányzat arra kényszerül, lemondja az ilyen igényeket. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 34/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) az 1994. április 8-án kelt 49/1994. sz. határozatát jelen határozatával hatályon kívül helyezi. b.) egyetért a Nagykanizsa város könyvtár építés címzett támogatással megvalósuló 495.600 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. Forrásként 153.000 ezer forintot - a Beruházási adatlap szerinti ütemezésben - az éves költségvetési rendeleteiben biztosít. Határidő: igénybejelentésre: 1995. április 15. megvalósításra: 1997. október 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 8.) Javaslat a kórházrekonstrukció "A" épület beruházására történő címzett támogatási igény benyújtására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 35/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Kórházrekonstrukció "A" épület címzett támogatással megvalósuló 590.000 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. 45 Forrásként 59.000 ezer forintot - a Beruházási adatlap szerinti ütemezésben az éves költségvetési rendeleteiben biztosít. Határidő: igénybenyújtásra: 1995. április 15. teljesítésre: 1997. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató 9.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város gép-műszerbeszerzés 1996. évi céltámogatási igénylés jóváhagyására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 36/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház gép-műszer beszerzés céltámogatással megvalósuló, 50.000 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. Saját forrásként 35.000 ezer forintot - a Beruházási adatlap szerinti ütemezésben - az 1996. évi költségvetési rendeletében biztosít. Határidő: igénybenyújtásra: 1995. március 14. teljesítésre: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató 10.) Javaslat Sánc városrész csatornázása céltámogatási igénylés jóváhagyására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 46 37/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Sánc városrész csatornázása, céltámogatással megvalósuló 95.000 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. Saját forrásként 66.500 ezer forintot - a Beruházási adatlap szerinti ütemezésben - az éves költségvetési rendeleteiben biztosít. Határidő: céltámogatás benyújtásra: 1995. március 14. beruházás jóváhagyásra: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat céltámogatás lemondására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Tarnóczky Attila: Az előterjesztésből a határozati javaslat lemaradt, mely kérem tartalmazza a következőt: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése Nagykanizsa, Dózsa Gy. u. csatornázásával összefüggő, fel nem használt céltámogatási keretösszegről a beruházás befejezése miatt lemond." Suhai Sándor: Ki ért egyet a módosító javaslattal? A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki összességében az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 38/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése Nagykanizsa, Dózsa Gy. u. csatornázásával összefüggő, fel nem használt 333.750 Ft összegű céltámogatási keretmaradványról a beruházás befejezése miatt lemond. Felelős: Suhai Sándor polgármester 47 2.) Javaslat a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola vezetői állásának betöltéséhez szükséges pályázat kiírására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Palotás Tibor: A szeptember 1-jei időpontot nem lehet előbbre hozni? Suhai Sándor: Amennyiben a pályázat elbírálása időben megtörténik, akkor előbbre hozható a szeptemberi időpont. Marton István: Javasolom augusztus l-jét határidőnek, ha valami miatt ez az időpont nem tartható, akkor szeptember 1-je legyen. Dr. Horváth György: Az intézményben 750 gyermek tanul, tehát mindenképp minél gyorsabban be kell tölteni az igazgatói álláshelyet. Dr. Csákai Iván: A javaslatban a kinevezés 5 évben van megjelölve. Miért nem határozatlan időre szól a megbízás? Dr. Henczi Edit: Az iskolaigazgatók, művelődési ház igazgatók kinevezése jogszabály értelmében határozott idejű. Zsoldos Ferenc: Nem aggódom ha csak szeptember l-jétől lesz igazgató, hisz két igazgató-helyettes van, akiknek kötelessége előkészíteni a következő tanévet. Suhai Sándor: Módosító javaslatként hangzott el az augusztus 1-jei időpont, ha ez nem tartható, akkor szeptember 1. Ki ért egyet ezzel? A közgyűlés 18 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést a módosítással együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 39/1995..számú határozat Nagykanizsa Megyi Jogú Város Közgyűlése a.) Sorosi Miklóst a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóját - öregségi nyugdíj jogosultságának megszerzése miatt - igazgatói megbízatása alól Í995. április 30. napján felmenti. A felmentési idő lejártát követően közalkalmazotti jogviszonyát 1995. december 30-án megszünteti és a munkavégzési kötelezettség teljesítésétől 1995. szeptember 1. napjától eltekint. b.) A Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatói állására pályázatot hirdet, az alábbi feltételekkel: Egyetemen szerzett tanári képesítés, 5 év szakmai gyakorlat. Bér: közalkalmazotti törvény alapján Vezetői pótlék: 17.000 Ft Az állás elfoglalásának ideje: 1995. augusztus 1. A kinevezés 5 évre szól. A pályázatot a megjelenéstől számított egy hónapon belül a Polgármesteri Hivatal címére - 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. - kell benyúj tani. Határidő: 1995. március 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 13.) Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzői munkakörének pályázati kiírására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Dr. Henczi Edit: Bejelentem a közgyűlésnek, hogy a mai nappal kérem a jegyzői megbízatásom alóli felmentésemet, egyúttal a köztisztviselői jogviszonyom megszüntetését is. A vonatkozó jogszabályok szerint nem vagyok köteles indokolni döntésemet, kérem ettől tekintsenek el. Lemondási időm 2 hónap, így közszolgálati jogviszonyomat 1995. április 30. napján kérem megszüntetni. Rövid az idő, ezért javaslatot teszek a jegyzői pályázat kiírására. (A pályázati kiírás a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) A jogszabály szerint a megyei jogú városoknál is lehetőség van arra, hogy igazgatásszervező, tehát Államigazgatási Főiskolai végzettségű személy is betöltsön jegyzői állást, ezt azonban nem javasolom. A kétéves szakmai gyakorlat előírása kötelező, míg a jogi szakvizsga nem előírás, de célszerű lenne olyan személyt alkalmazni, aki rendelkezik ilyen végzettséggel. Suhai Sándor: Kérem önöket, tartsuk tiszteletben a jegyzőnő kérését, hogy ne kérjük lemondásának megindokolását. Természetesen én nem először hallom ezt a bejelentést, a jegyzőnő 49 elhatározása végleges, ezért kérem önöket fogadják el a lemondását. Az önök döntésének megfelelően most folyik a Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítása, szükséges, hogy minél előbb a jegyzői álláshely betöltésre kerüljön, ezért kérem értsenek egyet a pályázati kiírással. Tarnóczky Attila: A pályázati feltételek közül ki kellene venni a következőt: "A vezetői gyakorlat előnyt jelent." Dr. Henczi Edit: Ennek nincs akadálya, nem jogszabályi kitétel. Suhai Sándor: Aki egyetért Tarnóczky képviselő módosító javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel a módosításra figyelemmel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 40/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Henczi Edit jegyzői megbízásáról történt lemondását 1995. február 28-án elfogadja, a két hónap lemondási idő lejártát követően 1995. április 30-án közszolgálati jogviszonyát megszüntet i. A megüresedő jegyzői munkakör betöltésére pályázatot ír ki az alábbi feltételekkel: - állam- és jogtudományi doktori képesítés, - legalább két év szakmai gyakorlat, - erkölcsi feddhetetlenség. Az állás betöltésének határideje: 1995. május 2. Bérezés: a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 1995. március 31. A közgyűlés a benyújtott pályázatok véleményezésére felkéri az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot. Határidő: 1995. március 1. 1995. április 20. Felelős : Suhai Sándor polgármester Balogh György bizottsági elnök 50 Zárt ülés (A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült.) 14.) Egyebek Cerpánné Kém Aranka ápolási díj ügye (írásban) Suhai Sándor: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatot: 41/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Czerpánné Kém Aranka Nagykanizsa, Berzsenyi D. u. 9/A sz. alatti lakos ápolási díj ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (A határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Soron következő ülésünk 1995. március 21-én lesz, javaslatom a napirendi pontokra: 1.) Lakásépítési, lakásgazdálkodási koncepció, rendeletmódosí tás Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Tájékoztató az önkormányzati vagyongazdálkodásról, kiemelten a városi portfolió kezeléséről Előadó: Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke 3.) Tájékoztató a szociális ellátás rendszeréről, javaslatok az intézmények szervezeti módosítására Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Az 1995/96-os tanév előkészítése, ezen belül 1995. évben induló osztályok és tanulócsoportok számának meghatározása Javaslat a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Kollégiumának átszervezésére Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 51 5.) Javaslat az önkormányzati szintű Érdekegyeztető Tanács új jáválasztására Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) Tájékoztató a hulladékgazdálkodási megállapodás felülvizsgálatáról Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat a népi ülnökök megválasztására Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén 22.15 órakor az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Suhai Sándor polgármester jegyző