* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.28 MB | |
| 2026-01-21 10:56:25 | |
 | |||||||
Nyilvános  12 | 22 | 1995. február 21. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Határozatok száma: 19/1995-tól 27/1995-ig. Rendeletek száma : 6/1995. Napirendi pontok: 13.) Az 1995. évi költségvetés megtárgyalása I. forduló (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester (Nyílt és zárt ülésen) 14.) Fellebbezések (zárt ülésen) Horváth József nagykanizsai lakos intézményi beutalása (írásban) Bognár Ferenc nagykanizsai lakos munkanélküliek jövedelempótló támogatás (írásban) Jankovics Istvánné rendszeres szociális segély ügye (írásban) 15.) Javaslat a hivatásos önkormányzati tűzoltóság működésének módjára (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló rendelet módosítására (írásban) Elóadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 17.) Javaslat a közgyűlés 1995. évi munkatervének megállapítására (írásban) Elóadó: Dr. Henczi Edit jegyzó 18.) Javaslat a városkörnyéki sportfeladatok ellátására (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat a városi fogászati körzethatárok megállapítására (írásban) Elóadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 20.) Javaslat cég elnevezésében közigazgatási egység neve használatának engedélyezésére (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Palotás Tibor önálló képviselő indítványa (írásban) A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-2/1/1995. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1995. február 21-i folytatólagos üléséről Határozatok száma: 19/1995-t61 27/1995-ig. Rendeletek száma : 6/1995. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. február 21-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye; a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Bicsák Miklós, Broczkóné Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal mechelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Karmazin József, Cserti Tibor, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők, Berezeli Emília főépítész, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Varga Mária, Dr. Nemesvári Márta, Imre Béla, Schmidt László, Dr. Tóth Lászlóné, Tóthné Krémer Mária, Kápolnás Zoltán a Polgármesteri Hivatal munkatársa, Teleki László kisebbségi önkormányzati képviselő, Dr. Búzás Judit tisztifőorvos, Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok, Ferencz József a VG Kft. ügyvezetője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Kovács Rita a Kanizsa Hetilap munkatársa, Molnár László a KANIZSA EXTRA munkatársa, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. Első napirendi pontunk a költségvetés tárgyalása lenne. Javaslom, hogy maximum három órán keresztül tárgyaljunk a költségvetésről és ma nem hoznánk konkrét döntéseket, hanem a költségvetés vitája folyna ma és ezt folytatnánk egy hét múlva, amikor a módosító javaslatokról döntenénk. Szeretném ha nem tennének most rögtönző módosító javaslatokat, mivel mindenkinek egy hét áll rendelkezésre, hogy megfogalmazza módosító javaslatát és ezt írásban is benyújtsa. Meg kellene határoznunk a felvehető hitel nagyságát, melyről a korábbi testület már döntött, és én ezt az összeget szeretném csökkenteni. Az előterjesztés 471.845 EFt hiányt tartalmaz, ezért próbáljuk ezt a hiányt 150 - 170 millió Ft-ra csökkenteni, és csak azután fogalmazzuk meg a 2 költségvetéssel szembeni igényeket. Ha ezt a 471 millió Ft-os hiányt nem tudjuk csökkenteni, akkor 1995. március 1-én csődöt kell jelentenem és kérnem kell a város szanálását. A jelenlegi adósságunk, valamint ez a 471 millió Ft együttesen már kezelhetetlen. Kérem próbálják átgondolni, hogy kamatterhével együtt 1 milliárd Ft-ot tud-e a város oly módon kezelni, ha most még ezt a 170 millió Ft-os csökkentést sem tudja kezelni. Meggyőződésem, hogy ilyen helyzetben érdemesebb most csődöt jelenteni, mert ha feléljük a városi vagyont, akkor már nem lesz miből szanálni a várost. Czobor Zoltán: A február 14-ei közgyűlésen meghatároztuk a folytatólagos ülésen tárgyalandó napirendi pontok sorrendjét is, mely szerint nem a költségvetés lenne az első napirend. Dr. Henczi Edit; A múltkori testületi ülésen elfogadott napirendi pontokat a következő sorrendben kellene tárgyalni: a hulladékgazdálkodásról szóló rendelet, a közgyűlés 1995.^ évi munkaterve, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság működtetésére vonatkozó javaslat, a városkörnyéki sportfeladatok ellátása, a költségvetés, a városi fogászat körzethatár módosítása, cég elnevezése közigazgatási helységnévvel kapcsolatosan, és az egyebekben három fellebbezés, ill. Palotás Tibor indítványa. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a költségvetést 1.) napirendi pontként tárgyaljuk meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A mai folytatólagos ülésen tárgyalandó napirendi pontok: 13.) Az 1995. évi költségvetés megtárgyalása I. forduló (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester (Nyílt és zárt ülésen) 14.) Fellebbezések (zárt ülésen) Horváth József nagykanizsai lakos intézményi beutalása (írásban) Bognár Ferenc nagykanizsai lakos munkanélküliek jövedelempótló támogatás (írásban) Jankovics Istvánné rendszeres szociális segély ügye (írásban) 15.) Javaslat a hivatásos önkormányzati tűzoltóság működésének módj ára (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 3 16.) Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló rendelet módosítására (írásban) Elóadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 17.) Javaslat a közgyűlés 1995. évi munkatervének megállapítására (írásban) Elóadó; Dr. Henczi Edit jegyzó 18.) Javaslat a városkörnyéki sportfeladatok ellátására (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat a városi fogászati körzethatárok megállapítására (írásban) Elóadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 20.) Javaslat cég elnevezésében közigazgatási egység neve használatának engedélyezésére (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Palotás Tibor önálló képviselő indítványa (írásban) 13.) Az 1995. évi költségvetés megtárgyalása I. forduló (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Kérem képviselőtársaimat, hogy tegyék fel a költségvetéssel kapcsolatos kérdéseiket. Dr. Csákai Iván: Szeretném tudni, hogy ezt a költségvetést ki állította össze, milyen szempontok szerint, mely intézményeknél, milyen alapon csökkentették a költségvetést? Minden szakterület képviselve volt-e a költségvetés összeállításakor? Papp Ferenc: Az oktatási és kultúrális intézmények vezetőivel a költségvetés sarokszámaival kapcsolatosan történt-e előzetes megállapodás, mivel nekem ellentétes információim vannak? Balogh György: Miért nem tárgyalták meg a bizottságok a költségvetést? Czobor Zoltán: A Polgármesteri Hivatalt 400 millió Ft-os hiánnyal tervezett költségvetés elkészítésével bíztuk meg. Szeretném tudni, hogy ez miért nem készült el? Szeretném azt is tudni, hogy polgármester úrnak milyen összegű hiány elfogadható, továbbá ugyanez a kérdésem a Gazdasági Osztály vezetőjéhez is? Marton István: Ha ez a 471 millió Ft-os hiány polgármester úr számára elfogadhatatlan, akkor miért nem terjesztett elénk olyan költségvetést, amely szerinte elfogadható. A Pénzügyi Bizottság már többször tárgyalta a költségvetést, és az az álláspontunk, hogy ezt a hitelt 200 millió Ft-ra kellene lefaragni, de 300 millió Ft felett már elfogadhatatlan. 4 Maovar József: Milyen alapon történt a csökkentés a városüzemeltetési feladatoknál? Krémer József: A nemzetközi kapcsolatok alapra tervezett összeg nulla, ezt a területet milyen forrásból fogjuk finanszírozni? Dr. Kerekes József: A környezetvédelmi bírság annak ellenére csökkent, hogy egyre több a környezetvédelmi szabálysértés. A részvények értékesítésénél bevételt nem terveznek. A vagyonjegyek és a kárpótlási jegyek értékesítésével nem számol a Polgármesteri Hivatal? A temetőfenntartásnál szintén nem terveznek bevételt, pedig a sírhely eladásokból keletkezik bevétel, itt a 4 millió Ft-os támogatásra feltétlenül szükség van. A II/l. számú mellékletben városüzemeltetési célra 20 millió Ft van beütemezve, mi az oka ennek a jelentős csökkentésnek? Az első lakáshoz jutók támogatásánál kevésnek találom a 12 millió Ft-ot. A hiteltörlesztéseknél nem értem, hogy a növekvő hitelfelvételhez képest csökkennek a törlesztések. A II/l. számú mellékletnél a működési jellegű kiadásoknál települési hulladék 27 millió Ft, nem értem miért ilyen magas ez a tervezett összeg? Ugyanitt a 2. pontban a hulladékgazdálkodás támogatása 1,5 millió Ft-al van tervezve. A II/2. számú mellékletben a kulturális alap 4,5 millió Ft-os támogatása mit fedez? A II/3. számú melléklet a versenysport támogatására 46 millió Ft-ot tervez, kevésnek tartom ezt az összeget. A II/4. számú mellékletben a munkanélküliek jövedelempótló támogatására 35 millió Ft-ot terveznek. A közhasznú munkánál 4-5 millió Ft bevétel van, jobban össze kellene hangolni ezt a két területet és a munkanélküliek jövedelempótló támogatását közhasznú munkavégzéshez kellene kötni. A II/5. számú mellékletben a vállalkozásfejlesztési iroda támogatására 1 millió Ft van tervezve. Javaslatom, hogy kizárólag csak önkormányzati intézményeket támogassunk, egyéb intézményeket csak akkor, ha marad még rá pénz. A II/6. számú mellékletnél szintén jelentkezik a hulladéklerakó 20 millió Ft-al, ez mit takar? A Polgármesteri Hivatal gép-műszer beszerzés, irodabútor céljára 4 millió Ft-ot tervez, ebben az évben nem nélkülözhető-e ezeknek a bútoroknak a beszerzése? A II/8. számú mellékletben a téli hóeltakarításra tervezett összeg 10 millió Ft. Szeretném tudni, hogy ebből az összegből mennyit költöttek már el? A hulladékdíj különbözetre szintén szerepel a mellékletben 5 millió Ft. A palini régi temetőnek a megszüntetésével a területen építési telkeket alakíthatunk ki, és ezen 4-5 millió Ft-ot lehetne nyerni. Zsoldos Ferenc: Van-e a Polgármesteri Hivatalnak elképzelése arra, hogy a költségvetés csökkentése hogyan érinti az amúgy is nehéz helyzetben lévő intézményeinket? Palotás Tibor: Javasolom, hogy az eddig feltett kérdésekre kapjunk választ, polgármester úrtól kérdezem, hogyan gondolja a 470 millió Ft-os hiány kezelését. Suhai Sándor: A 400 millió Ft feletti költségvetési hiányt nem tudom elfogadni. Én a választási kampány során elképzeltem, hogy az előző önkormányzat úgy adja át a költségvetést, ahogy kapta, kb. 100 millió Ft-os hiánnyal. Sajnos ez azonban nem valósult 5 meg, mivel olyan kötelezettségeket vállalt az elóző közgyűlés, melynek több 100 millió Ft-os következménye lehet. 1995. évben a 300 millió Ft hitel felvételét még elfogadhatónak tartom. Ebben véleményem megegyezik Marton képviselővel. 1996-ban már csak 200 millió Ft, 1997-ben pedig 100 millió Ft hitel felvételét tartom reálisnak és a négy éves ciklus lezártával, ha nem is teljesen adósságmentesen, de 100 millió Ft-os hitelállománnyal adnánk át a költségvetést a következő önkormányzatnak. Az előző önkormányzat 4 év alatt képtelen volt a költségvetési hiány megszüntetésére, azt csak növelni tudta. Most mi mit tudtunk tenni az eltelt 2,5 hónap alatt? Az örökség olyan értelmű feldolgozását, hogy az beleférjen a többünk által elfogadhatónak érzett maximum 300 millió Ft-os újabb hitelfelvételbe. Csákai képviselőnek válaszolom, hogy a költségvetés 3 változatban készült ("A", "B" és egy felülvizsgált). Az A valtozat - melyről iskolaigazgatóként értesültem - az intézmények és a városüzemeltetésben érdekeltek elképzeléseit, ideális igényeit tartalmazta. A "B" változat az A változathoz képest 845 mi-Hió Ft-al kevesebb. Az elmúlt 2,5 hónapos időszakban ezt a 845 millió Ft-ot 471 millió Ft-ra csökkentettük. Azért ezt a költségvetést terjesztettem Önök elé, mivel itt még látok a csökkentésre lehetőséget, ehhez azonban a bevételi oldalak felülvizsgálata és emelése is szükséges, esetlegesen további kiadások mérséklése. Azért nem terjesztettem egy csökkentett költségvetést Önök elé, mivel az testületi döntést igényel. Azt próbáltam elérni, hogy a működési kiadásokat ne a város vagyonának a felélésével kelljen finanszírozni. Ezért csökkentettük drasztikusan a kiadásokat, meghagyva a lehetőséget a bevételek növelésére, a város vagyonának részbeni értékesítésére. Természetesen a további előirányzatmegvonás olyan mértékű, akár strukturális változást is jelenthet intézményhálózatunknál, valamint olyan szemléletváltozást a város és a megye kapcsolatában, amihez csak itt és csak kollektíve tudok javaslatot tenni. Palotás képviselőnek válaszolom, hogy a koncepcióm minden vonatkozásban ezt a 370 millió Ft-os csökkentést tartalmazza. A további 150-170 millió Ft-ra pedig itt közösen kell megkeresni a megoldást. A bizottságok azért nem tudták a költségvetést eddig megtárgyalni, mivel a múltkori közgyűlésen választottuk meg a bizottságok külső (szakértő) tagjait és az elkövetkező hét áll a bizottságok rendelkezésére, hogy megtárgyalják a költségvetést és a közgyűlés elé terjesszék javaslatukat. Cserti Tibor; Minden szakterület képviselve volt az előkészítés során. Minden intézménnyel az egyeztetés megtörtént. Rendkívül nagy a korábbiakban vállalt beruházási, felújítási, támogatási jellegű kiadás, melyeket eseti jellegű bevétellel kell ellensúlyozni. A 300 millió Ft-os hitelt még elfogadhatónak tartom. A városüzemeltetési feladatokra 1994-ben 156 millió Ft-ot fordítottunk, míg az 1995-re tervezett 154,9 millió Ft működési vonatkozásban. A városfejlesztési kiadások közé tartozik a beruházási, felújítási jellegű kiadás és az egyéb irányú támogatási rendszer is. Beruházási és felújítási oldalon 1994-ben 42,6 millió Ft-ot kapott ez a terület, ez a terv pedig 128,7 millió Ft-ot tartalmaz, beleértve a Kossuth téri híd 50 millió Ft-ját, valamint az útfelújításnál 10 millió Ft-ot. Összességében 6 a városüzemeltetés 1995-ben nem kerül rosszabb helyzetbe. A nemzetközi kapcsolatok alapnál nem terveztünk semmit, itt a működési jellegű támogatásoknál 10 millió Ft a keret, amely újra osztható. A környezetvédelmi bírságnál arról az összegről van szó, melyet az I. vagy II. fokú hatóság határozatban állapít meg, ezt az összeget a továbbiakban növelni lehetne. Az intézmények 1995-ben alapfeladataiknak eleget tudnak tenni. Dr. Kerekes József: A feltett kérdéseimre a későbbiekben kérek választ. Suhai Sándor: A költségvetés csökkentésére vonatkozó javaslataimat a későbbiekben el fogom mondani, mikor a vélemények elmondására térünk át. Dr. Csákai Iván: Ez a költségvetés azt tükrözi, hogy ebben a városban csak oktatási intézmények vannak. A Humán GESZ-hez tartozó intézményeknek 11 millió Ft-tal csökkentették a költségvetését. A szociális törvényben előírt tárgyi és személyi feltételeket nem lehet biztosítani, mivel nincs rá pénz tervezve. Pár évvel ezelőtt a közgyűlés döntött arról, hogy egy új szociális intézményt fog építeni, mivel a jelenlegi szociális otthonokban emberhez méltatlan körülmények között élnek a gondozottak. A tervek elkészítése a tavalyi évben szerepelt a költségvetésben, az ideiben viszont már nem. Broczkóné Dr. Baranvi Enikő: A II/4. számú mellékletben az egészségügyi ellátás egyéb feladataira nincs tervezett összeg. Itt kellene a védőnői szolgálat működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítására pénzt betervezni. Szeretném, ha mielőbb javaslatokat kapnánk arra, hogy mely területeken lehet további költségeket csökkenteni. Palotás Tibor: A bevételeket felül kell vizsgálni, remélem, hogy nem az történik, ami a korábbiakban, hogy több 100 millió Ft-tal alul tervezik a költségvetést. A II. számú mellékletnél a működési kiadások címszó alatt a központi kiadásoknál a tavalyinál is magasabb összeg szerepel. Véleményem szerint ez a 238 millió Ft 20 millió Ft-tal csökkenthető, a folyamatban lévő beruházásoknál a koncepcióban szereplő 541 millió Ft miért növekedett 710 millió Ft-ra? A folyamatban lévő beruházások áthúzódása miatt az idei költségvetést 124 millió Ft terheli. Tervezettek voltak-e ezek az áthúzódások? A II. számú mellékletben a szociálpolitikai feladatokra tervezett 100 millió Ft növelhető lesz-e, az egyéb kiadásoknál a céltartalék csökkenthető-e? Miért hiányzik a táblázatból az 1995. évi koncepcióban kidolgozott 125 millió Ft, mely a 1/4. számú mellékletben 120.700 EFt-ként szerepel? A II/3. számú mellékletben az egyéb versenysport támogatására 18 millió Ft van előirányozva, szeretném tudni, hogy mit kell alatta érteni? A II/5. számú mellékletben a működési kiadásoknál a központi igazgatás költségei között a dologi kiadásra 83 millió Ft a koncepció szerint, ez az összeg 1994-ben 69 millió Ft volt, a felülvizsgált javaslatnál 89 millió Ft szerepel. Szeretném tudni, hogy az eredeti összeg miért emelkedhetett ennyire? A II/6. számú mellékletben a közgyűlés által határozatban, rendeletben 7 előzetesen elfogadott költségeknél, kiadásoknál a koncepcióban 50,2 millió Ft szerepel olyan címen, hogy közgyűlés által már előzetesen elfogadott beruházás, itt most ez lecsökkent 23 millió Ft-ra. Hogyan lehet ekkora különbség? A IV/1. számú mellékletben az önállóan gazdálkodó intézmények táblázatát összehasonlítva a koncepcióval kiderül, hogy a Bólyai Általános Iskolában viszonylag jelentősen nő a tervezett kiadások összege, vannak olyan intézmények, ahol drasztikusan csökkennek a kiadások. Szeretném tudni, hogy lehet az, hogy a Cserháti Sándor Szakközépiskolában ilyen mértékű csökkenésre van lehetőseg? A Zeneiskolával kapcsolatos intézkedésekre találjunk megoldást. Maavar József: A II/7. számú mellékletben a III-nál valamilyen elírás történhetett, mert a nettó érték 39 millió Ft, az ÁFA 9, a bruttó pedig 12 millió Ft. Az út, híd felújításhoz miért nem az került, hogy a "híd bontása" és akkor nem kellene a városüzemeltetésnél jelezni. Cserti Tibor: Az egyeztetés megtörtént a Humán GESZ költségvetési intézmény vezetésével, ahol 11 millió Ft-os csökkentésben állapodtak meg az intézmény vezetésével. Ha Csákai képviselő azt kezdeményezi, hogy tételesen még egyszer vizsgáljuk felül a költségvetés béltartalmát, kérem azt a polgármester úr szavaztassa meg és mi elvégezzük. Az új szociális intézmény tervezéséhez igényelt összeget átcsoportosítással lehetne megoldani, de meg kellene jelölni a forrást. Jogszabályi kötelezettségre utalt Broczkóné képviselőnő, 1995. február 8-ával lépett hatályba az az új rendelkezés, melynek értelmében I. kategóriában pótolni kell a védőnői körzetek felszereltségét. Véleményem szerint a közgyűlésnek át kellene gondolni, hogy a védőnői körzeteket a jelenlegi formában kívánja-e működtetni. Meggyőződésem szerint e területet is szakmai szempontból felül kellene vizsgálni, felszabadítható-e a létszám (bér + TB) egy része a feladatellátás függvényében. Az egészségügyi ellátás szakági feladatainak megoldására a Humán GESZ költségvetése tartalmaz összeget és nem a központi költségvetésben jelenik meg, de a szociális és egészségügyi alap 2 millió Ft-os összege is e célt szolgálja. Palotás képviselő kérdésére válaszolom, hogy az áthúzódások nem voltak betervezve. A szociálpolitikai feladatokra a koncepcióban 120,7 millió Ft volt tervezve, mely lecsökkent 100 millió Ft-ra és továbbra is a Humán GESZ költségvetése fogja tartalmazni, cél jelleggel. A céltartalék csökkenthető, kivéve a lakásértékesítés 160 millió Ft-os bevétele, de említhetném a hóeltakarításra tervezett 10 millió Ft-ot, melyből eddig 6 millió Ft került felhasználásra. Természetesen a céltartalékban javasolt többi összeg is felülvizsgálható. Az elmúlt időszakban a versenysport támogatása bizottsági döntési kompetencia volt, nem nevesített jelleggel (II/3. számú mellékletben 18 millió Ft) . A közgyűlésnek arról is döntenie kellene, hogy kíván-e a jővőben is ilyen jogosultságot. A n/5. számú melléklet tartalmazza a Polgármesteri Hivatal központi gazdálkodásának kiadásait, melynek költségei magába foglalják a közgyűlés, a bizottság kiszolgálásához szükséges kiadásokat (meghívók, előterjesztések anyagi költségei, postázás, stb.). A költségvetési koncepció és az előterjesztés szoros 8 összefüggésben van, a beterjesztett adatok bizonyítják, hogy nem terveztük alá több 100 millió Ft-tal a költségvetést, mit ahogy azt Palotás képviselő mondta. Magyar képviselőnek válaszolom, hogy az út, híd felújításhoz tervezett 10 millió Ft nem a híd bontásával van összefüggésben, annak a 8 millió Ft-os költsége a céltartalékban van. Dr. Pintérné Grundmann Frida; Az egyeztetés a beszerzési Oldalt érintette. A tervben több hangszer beszerzése szerepelt. Többek között egy versenyzongora. Tavaly történt egy zongora beszerzése. Ebben a szükséghelyzetben felül kell vizsgálni és meg kell gondolni, hogy van-e ilyen lehetőség. A szimfónikus zenekar működtetésével valóban látunk nehézséget, de megteremtettük annak a lehetőségét, hogy ez korrigálásra kerüljön. Célszerű lenne felülvizsgálni ezeknek a működését, mert nem tartom szerencsésnek, hogy az iskolai költségvetéssel kerül összemosásra. Más feladatot lát el, meg kell keresni a módját, hogyan lehet rendezni. Ebben az iskolában kb. 120 olyan gyermek van, aki nem nagykanizsai. 20 eFt feletti az önkormányzat finanszírozása a normatíván felül. Meg kell keresni a módját, hogyan tudjuk a kisebb önkormányzatokat rávenni arra, hogy ehhez a költségkülönbözethez járuljanak hozzá, pl. Zalakaroson működtetünk egy tagozatot, melyet a helyiségen kívül minden más költséget Nagykanizsa város finanszíroz. Suhai Sándor; Valóban gyakorlat volt, hogy kihelyezett osztályt mi tartunk fenn, holott ez Zalakarosnak lenne a költsége. Meg kell gondolni, hogy ilyen nehéz helyzetben szabad-e Pécsről egy tanszékvezető tanárt heti egy alkalommal hívni Nagykanizsára próbát tartani és ezért 40 eFt jövedelmet megállapítani. Meggyőződésem, hogy nem szabad. Ehhez hasonló kérdések miatt nincs összhang az intézmény és a felügyeleti szerv között. Remélem Palotás Tibor képviselő úr szeme csak azért akadt meg a Bolyai iskolán, mert a névsorban az első. Minden iskolának növekedett a költségvetése, de nem egyformán, mert ez a bér függvénye. A beszerzési pénz pedig arányosan van minden iskolánál meghatározva. Dr. Búzás Judit; Arra most kevés az idő, hogy a 24 védőnői körzetet felülvizsgálják. Véleményem szerint fontos lenne, hogy a költségvetésben anyagi támogatást kapjanak eszközeik beszerzése érdekében. Három olyan munkahely van, melyet tanácsadónak lehet tekinteni és a védőnő munkahelyének. A rendeletben előírt 400 főt (várandós anya, 0-16 éves gyermek) lefedi Nagykanizsa városa, a 22 védőnővel ezt az előírt irányszámot. 31 a védőnői szolgálat, de ebből 22 a körzeti védőnő. Suhai Sándor; A kérdések után úgy érzékelem, hogy nehezen tud konszenzus létrejönni a jelen költségvetési előirányzat tervezet számai, arányai és béltartalmával kapcsolatban. Meggyőződésem, ha 3-4 olyan javaslatot teszek amely a koncepciónak sarkalatos része, akkor megmozdulnak a költségvetési számok, akkor lesz értelme tovább vitatkozni, esetleg más típusú költségvetést Önök elé terjeszteni. Javaslataim előtt zárt ülést kérek Önöktől. Nem szeretném ha TV-n keresztül tudnák meg az érintettek az elképzeléseket mind az előírásoknak, mind a demokratizmusnak, 9 mind az emberségnek megfelelően. A zárt ülés előtt adjunk még lehetőséget a javaslatok elmondására. Javaslataikat megpróbáljuk beépíteni az átdolgozott költségvetésbe. Tarnóczky Attila: Nem mernék vállalkozni számszerű adatokat tartalmazó indítványra, inkább csak gondolat ébresztésre néhány témában. Az adó bevezetésével kapcsolatban tudjuk, hogy a zártkerti építmények meg lettek adóztatva. Eddig az az állapot volt, hogy az önkormányzat nem szedett adókat a zártkertek után, ennek ellentételezéseként nem csinált ott semmit. Ez a helyzet megváltozott. Véleményem, hogy akkor kérhetjük jogosan ezen építmények után az adót, ha valamilyen elképzelést kialakítunk arra nézve, hogy ezeken a területeken mi az, amit tudunk csinálni. Az utak karbantartására gondolok elsősorban. Felmerült a sporttámogatás kérdésként. Felhívom a decemberi szavazásunkra a figyelmet, hogy a helyi adórendelet módosításaként nem elég radikálisan csorbítottuk annak lehetőségét, hogy a különböző cégek a helyi adó rovására, abból leírva Okét támogassák. Ha ezt most tetőzzük azzal, hogy az önkormányzat részéről ideszánt pénzeket erősen lefaragjuk, akkor duplán sújtjuk ezt a területet. Szeretném látni, hogy melyik intézmény a normatíva hány %-át kapja és az egyéb célokra juttatott összeg érdekelne (béren kívüli). Ha vannak jelentós eltérések, akkor valamilyen indoklását annak, hogy ez miből adódik. Marton István: Úgy gondolom, hogy amivel a tárgyalást kezdenünk kellett volna, az még nem hangzott el. Az anyag utolsó sorai utalnak arra, hogy a költségvetés beterjesztésének ideje 60 nap, az elfogadásnak újabb 30 nap. Addig nem lehet dolgozni, amíg nem tudjuk, hogy konkrétan mi az utolsó határnap az elfogadásra vonatkozóan. Erre konkrét választ kérek. Bizottságunk eddig 4-5-ször találkozott. Véleményem szerint a bizottság és a hivatali apparátus között gond nincs, remélem a későbbiekben sem lesz. Jó lett volna, ha az összes javasolt változtatást az intézményekkel történt egyeztetések figyelembe vételével külön táblázatba megkaphattuk volna, akkor az a mai közgyűlési munkát is nagyban segítette volna. A város anyagi helyzete már a választási kampány időszakában is tudott dolog volt, sőt különböző fórumokon ez el is hangzott. Az első változat november 15-én készült. Aki egy kicsit is érdeklődött a közgyűlés munkája iránt, annak már november 28-án ki kellett, hogy derüljön, hogy milyen a város helyzete. Úgy éreztem, hogy a hitelesség és a pontosság kedvéért ezt el kellett mondanom. A 845 millió Ft 474 millió Ft-ra lett lefaragva, a különbség durván 370 millió Ft. Nem ítélem ezt olyan elképesztően nagy számnak, mert 3-4-5 olvasatban mentek általában a költségvetési tárgyalások és minden költségvetési tárgyalásnál a bevételi oldalon jelentős növekményt lehetett produkálni. Szomorú vagyok, hogy csak február 21-én tárgyaljuk a költségvetést előszőr, míg a szomszéd városban február l-ig már másodszor foglalkoztak az idei költségvetéssel. A Pénzügyi Bizottság semminemű érdemi intézményi kiadás faragását nem tudja támogatni. Az elmúlt két évben a közgyűlés sokat tett a bagolai szeméttelep ügyében. A városrész még decemberben beadott egy javaslatot, amit felújítás címszó alatt kérnek. Sajnálatos módon nem látom, hogy a költségvetés valamelyik 10 sorában egy fillérrel is szerepelnének. Remélem, hogy ez csak véletlenül maradt ki. Cserti Tibor; Marton képviselő kérdésére válaszolom, hogy a költségvetés elfogadásának egyik időpontja február 28, (ez a 60 napos), egy hónappal később a 90 napos. A kettő között a fizikális feldolgozás, az érdemi lebontás és utána a tájékoztatási kötelemre a mai törvényi szabályozás szerint legalább 60 nap kellene. Én úgy látom, hogy ennek a konkrét tartása és a szabályszerű feldolgozása korábban nem lehetséges. Legkésőbb február 28-án el kellene fogadni. Balogh Tibor: Lakossági megkeresés érkezett hozzám abban a témában, hogy a nem gondozott önkormányzati tulajdonú ingatlanok ügyében kellene lépni. Pl. Berzsenyi u. 2. mögötti terület, a Rozgonyi u. 4., Kölcsey u. 15. és az északi városrész beépítetlen területeinek a gondozása, amelyek a szemétdombok lelőhelyeivé válnak. Kérem azt, hogy a költségvetésben ezeknek a területeknek a gondozására is legyen fedezet, mert megengedhetetlen, hogy egy megyei jogú városnak a belterületén elhanyagolt, szemét lerakásra ingerlő területek legyenek. Haiqató Sándor: A kiskanizsai vízelvezetés és útkarbantartás ügyében szeretnék szólni. Meg kellene akadályozni, hogy a temető mellé szemetet ne hordjanak ki. (Hozzászólás a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Palotás Tibor; Az előbbi hozzászólásomban azt mondtam, hogy remélem az idén nem lesz lehetőség a költségvetés alultervezésére. Ezt azért mondtam, mert 3-500 millió Ft-ig terjedő összegben a zárszámadás összege más volt, mint a tervezett költségvetés. El kell ismernünk, hogy ebből az összegből 100-200 millió Ft a központi támogatásban bekövetkezett változások miatt következett be. Vitathatatlan az a tény, hogy jelentős összeg, legalább 150 millió Ft minden évben az alultervezés miatt lépett be, ebbe a témakörbe. Ennek az a veszélye, ha alultervezett a költségvetés, a képviselők nem tudják megtervezni annak a pénznek az elköltését. Ezt minden évben a hivatal költötte el, vagy úgy hogy a képviselőket megkérdezték és évközben módosítottuk a terveinket. A következőkben néhány javaslatot szeretnék tenni, de természetes, hogy a bevételeket is újra kell gondolni. Kiadásokra vonatkozó észrevételeim: II/1. számú mellékletben a főépítész által irányított feladatoknál a 6,5 millió Ft-os összeget a Városfejlesztési Bizottsággal összhangban 8 millióra kérem megemelni ÁFÁ-val együtt. A bizottság álláspontja szerint ez az összeg nem elegendő. II/2. számú mellékletben a Mindenki Háza Miklósfa 600 eFt-os kiadást kérem 1 millió Ft-tal megemelni. A működtetéshez 1,6 millió Ft-ra volna szükség. II/4. számú melléklet a szociálpolitikai feladatokra előirányzott összegeket tartalmazza: - munkanélküliek jövedelempótló támogatását meg kell emelni 35 millió Ft-ról 43-ra, - rendszeres szociális segély 5,1 millió Ft-ját meg kell emelni, 11 - lakástámogatás mértékét emelni kell, 7 millió Ft kevés, - ápolási díj javasolt összege 10 millió Ft, ezt meg kell emelni. Működési támogatásoknál a szociális és egészségügyi alapra ami a koncepcióban 4 millió Ft volt, most 2 millió Ft-ot állítottak be, ez is kevés, kérem megemelni. Máltai Szeretet Szolgálatnál a tavalyi 400 eFt-tal szemben az idén nem terveznek semmit. Kérem, hogy erre a célra is tervezzünk 300 eFt-ot. Egyéb támogatásra 100 eFt tervezését kérem. Dr. Csákai Iván: Cserti úrtól egyértelmű, tömör válaszokat várunk. A Humán Osztály vezetőjétől hallottam az összemosás kifejezést. Nem kell összemosni a kórház rekonstrukciót a bizottságunk által képviselt egyéb területekkel. Ha van egy kórház rekonstrukció, az nem jelenti azt, hogy mi a másik területeket nem képviseljük. Béres Márton: Véleményt szeretnék formálni az eddig elhangzottakról, annál is inkább, mert amit most csinálunk annak csekély az eredménye. Az általános vita teljesen egybe mosódik a részletes vitával, véleményem szerint a mai nap az általános vitáról kell, hogy szóljon. Megütközöm azon, hogy ezzel az előterjesztéssel a polgármester úr sem ért egyet és zárt ülésen néhány módosító indítvánnyal kíván ezen a kérdésen javítani. A katasztrófa látástól óvom a képviselőtestületet és a város közvéleményét is. Az alapprobléma ott van, hogy nem tudom a rész és egész viszonyát. Nem tudom, hogy mi az a megszorítás ami a város működőképessége érdekében elkerülhetetlen. Roppant bizonytalannak tartom a bevételi oldal azon részét, amit az építményadó ügyében elkövettünk. A jóhiszeműségünkkel ebben az esetben visszaéltek, mert olyan adóterheket állapítottunk meg a város üzemeinek, vállalkozóinak, lakosságának, amelyeket nagyságrendileg alábecsült az előterjesztés. Ha az ipari üzemek számát vesszük, akkor is belátható az, hogy a városnak a bevételei lényegesen többszörösei lennének az előterjesztésben szereplő 15-20-30 millió Ft-hoz. Nem támogatom a polgármester urat abban, hogy a költségvetéshez zárt ülésen tegyen indítványt. Itt a város dolgairól, a város állampolgárairól, érdekcsoportjairól van szó, nem tudom azt elfogadni, hogy az 6 kirekesztésükkel történjen. Czobor Zoltán: 1989-90-ben 100-150 millió Ft körüli hitelállományt örököltünk meg, egy gazdaságtalan szerkezettel. Az első szakaszban a vállalatok gazdasági átalakítása megtörtént, a VÍZMÖ kivételével. A korábbi képviselőtestület a szükséges lépések egy részét megtette. Nem történt meg az intézményrendszer átalakítása, melyre okokat lehetne sorolni, hogy miért nem. Most nekünk ezt kell megtennünk a következő négy évben. Az kell, hogy az átalakulás tényleg megtörténjen, ne csak a vagyon felélésére kerüljön sor, mert akkor ez sehova nem fog vezetni. Annak érdekében, hogy Nagykanizsán ne történjen meg mégegyszer az ami 1989-ben, hogy mindenféle program és ismeret nélkül pályáztunk a képviselői helyre. Most készült egy "R" program azért, hogy mindenki aki a választási kampányban részt vesz, kapjon egy tájékoztatást, mellyel a programját el tudja készíteni. Ebben a programban az idei évre 870 millió Ft-os hiány volt 12 prognosztizálva, mögé letettük ezeket a táblákat is, igaz pontatlanabbul. Szólni kell arról az elhangzott kijelentésről, hogy csődöt kell jelenteni. Olyan vezetőt nem tudok elképzelni, akinek van egy nagy vagyona, van bevétele és a csődeljárást, felszámolást várja. Először neki kell eladni amit lehet, vagy úgy megforgatni, hogy bevételek, előnyök származzanak. Arról hogy csőd helyzet van ne is beszéljünk, ezt kérem. Szóba került az alultervezés. Nézzük meg az építményadót. 30 millió Ft helyett lehet, hogy 300 millió lesz a bevétel. Javaslom a polgármester úrnak, hogy egy helyzetfeltárást végeztessen a gazdasági vonallal, hogy tudjuk konkrétan mennyi a költségvetési hiány. Én a 200 millió Ft-os hiányt tudnám elfogadni. Erős kompromisszumnak érzem a polgármester úrtól a 300 milliót. Támogatni tudom ezt is, de annak érdekében a következőket kérném. Jelen helyzetben meg kellene állítani az eladósodást, az átalakulást be kellene fejezni, gondolok az intézményrendszerünkre. A gazdasági fejlődés lehetőségének megteremtése a városban. Az átalakított gazdasági egységeket racionálni kell. Kérem polgármester urat, hogy egy programjavaslatot adjon, hogy mikorra tudja ezeket a koncepciókat elkészíteni, mert csak az oktatásra hadd utaljak, hogy 1995. szeptembertől el kell kezdeni az átalakítást. Kérem, hogy ezek a programrészek záros határidővel megnevezésre kerüljenek. Ha ezt most megtesszük, akkor egy év múlva nem arról kell beszélnünk, hogy milyen megszorító intézkedésekkel tudunk akkor már 1 milliárd Ft-ot kompenzálni. A programot a költségvetés elfogadása előtt kérem. Kiemelném a vagyongazdálkodási koncepciót azért, mert jelenlegi költségvetésünk nem vagyongazdálkodási beterjesztés, hanem vagyoneladási. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a belvárosban ne merevedjen le az építkezés. Ma egyszerűen a belvárosban nem lehet semmihez hozzájutni, ezt ki lehetne váltani a környező részek súlypontáthelyezésével, ha nem is tetszik a belvárosban lévőknek. Nagyon fontosnak tartom, hogy legyen egy gazdasági koncepció 4 évre szóló, lássuk a következő évben milyen hiányt fogunk kezelni, hogy fogunk kilábalni ebből a helyzetből. Nem kellene zárt ülést tartani, csak egy zárt előkészítést a bizottságokon keresztül. Ha a bizottságok döntenek, akkor már kiléphetnénk a nyilvánosság elé, gyors döntést hoznánk, gyors végrehajtást. Ha ez nem történik meg, akkor egy év múlva ugyan ilyen gondokkal kell szembenéznünk. Magyar József: Cserti úr válaszára szeretnék reagálni. Egyszerűbb lett volna, ha azt mondja, hogy a városüzemeltetési célra fordítható összeg az idén is csökkeni fog. Szeretném hangsúlyozni, hogy eddig is 60-70 millió Ft-ot rendszeresen a városüzemeltetéstől vettek el minden költségvetésnél. Egy oldalon kellene, hogy megjelenjen a városüzemeltetés, a felújítás, a beruházási költség, akkor nem lennének ilyen félreértések ami az előbb elhangzott. Arról van szó, az előbb hallottuk a Gazdasági Osztály vezetőjétől, hogy út, híd felújításra 10 millió Ft van beállítva 1995-re, amire eredetileg 46,5 millió Ft volt tervezve. A 158 millió Ft-os új beruházási igényből semmi sem maradt. Csak azok a beruházási dolgok maradtak meg, amelyek folyamatban vannak. Összegezve: az elmúlt 5 évben út, hid működési költségeinél összesen 48%-kal kevesebbet adott a város, vízkárokra 53%-kal, a köztisztaság, parkfenntartás, temetőgondozásra 60%-kal. Amikor 13 azt mondjuk szemetes a város, a zöldövezetek állapota katasztrófális, az önkormányzat tulajdonában maradt telkek a lakótelepen nincsenek gondozva, a parkban elszáradt fák vannak, a szentgyörgyvári hegyen illegális szeméttelepek vannak mindezek rendbetételére nincs pénz. Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy az építményadóból befolyó pénzt arra fordítanánk vissza, ahonnét befolyt. Az éves munkatervben javasoltuk a Múzeum téri kisajátításhoz pénzösszeg biztosítását, ez nem szerepel a költségvetésben. Az egész város üzemeltetési költségtételeit újra össze kellene hasonlítani, a 94-es és a 95-ös költségvetést és valamilyen megoldást javasolni erre az évre. Zsoldos Ferenc: Amikor vállaltuk a képviselői tevékenységet, akkor nem csak a jó oldalát, hanem a kedvezőtlen feladatokat is fel kellett vállalnunk. A költségvetés tervezése alapján nem szűkölködünk a gondokban, de előfordulhat az is, hogy egyes döntésünk a város különböző területein a lakosságból ellenhatást vált ki. Egyetértek a költségvetés indokolásával, különösen azzal, hogy a regionális feladatok esetében igényelni kell az érintett települések, illetve a megyei közgyűlés anyagi tehervállalását. Az intézmények felülvizsgálata során döntenünk kellene abban, hogy melyek azok az intézmények, amelyeket nem lenne-e célszerűbb a megyei közgyűlés hatáskörébe visszajuttatni. Oktatási, egészségügyi alapfeladatok ellátása tekintetében is nagyon sok lehetőséget látok arra, hogy ésszerű átszervezésekkel a költségeket, jelentős mértékben csökkenteni tudjuk, olyan módon és mértékben, hogy elkerüljük azt a folyamatot, melynek részese volt, vagy részese lehet a jelenlegi önkormányzat. Azokat a megtakarításokat, melyeket ésszerűen fel lehet halmozni, vissza kell forgatni az adott területekre. Ha intézményeket szüntetünk meg, az adott intézményhálózat területére kell visszaforgatni. Sok olyan feladatot vállalt fel az önkormányzat humánus megítélés szempontjából, melyet a jelenlegi gazdasági helyzetben jobban meg kell fontolni, hogy milyen mértékben, módon vállalhatjuk fel. Az általános iskolákban a 300-at meghaladja azoknak a gyerekeknek a száma, akik a városkörnyéki községekből járnak be. Nekünk a központilag részükre biztosított fejkvóta 50-52%-át hozzá kell tennünk a taníttatásukhoz, ez jelentős többletköltséget jelent. Ez vonatkozik a középiskolákra is. Igaz ezek egy része területi feladatot lát el, de a költségekre vonatkozóan eddig nem nagyon tudtuk érvényesíteni. A lehetőségeket felül kell vizsgálni még a következő tanév indítása előtt, hogy a feszültségeken enyhíteni tudjunk és megakadályozzuk a működési körülmények további romlását. Kérem a költségvetés módosításánál az adott területre forgassuk vissza az átszervezésből adódó tartalékainkat. Papp Ferenc: A fontosabb összefüggésekre szeretnék kitérni. Az állampolgároknak az a fontos, hogy szükségletei kielégítéséhez támogatást és konkrét segítséget kapjon. Az egészségügyet, szociálpolitikát nem szabad az oktatással, közművelődéssel szembeállítani. Azokkal a képviselőtársakkal egyet tudok érteni, akik ezt a hármas feladatot ami jelentkezik, amikor ilyen kevés pénz van, hogy tudjunk egyszerre a városfejlesztésre megfelelő pénzeszközöket átcsoportosítani, azokra az elkerülhetetlen felújításokra - amelyek már évek óta gondként jelentkeznek -pénzt biztosítani, hogyan tudjuk azt a kb. 1,5 milliárd Ft-os 14 oktatási, kulturális, közművelődési intézményrendszert, legalább szinten tartani. Azokkal értek egyet, akik keményen, elszántan törekednek arra, hogy a Megyei Közgyűléstől, a környező községektől a támogatást megszerezzük. Tudom, hogy a városkörnyéki községek sincsenek jó pénzügyi kondícióban. Véleményem szerint az iparűzési adó 5%-os kevezményének elvonása nemcsak a sport területét érinti, hanem az oktatás és a művelődés területét is, ami ezen a területen 8-10 millió Ft hiányát jelenti. Két lehetőségünk marad, egyik az önkormányzati támogatás szintentartása, másik újabb bevételek, források feltárása pályázati rendszeri lehetőségek kihasználásával. Nem értek egyet azokkal az elképzelésekkel, véleményekkel, amelyek a költségvetés további lefaragását támogatják az egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális területeken. Ez egyes intézmények megszűnéséhez vezethetnek. Egyetértek az oktatási koncepció minél előbbi kidolgozásával, valamint a város művészeti, kulturális intézményrendszerének a felülvizsgálatával, a tartalékok feltárásával. Krémer József: Komolytalannak tartom a korábbi kérdésemre kapott választ. Véleményem szerint a bevételi oldalt, ha lehet, növelnünk kellene, a kiadási oldalt viszont csökkenteni már nem tartom szerencsésnek. A Péterfai utca,végében lévő önkormányzati tulajdonú területek bérbeadása számításaim szerint 80-100 eFt-os bevételt jelenthet, melyet a költségvetésben nem látok betervezve. Ismereteim szerint az országban is talán csak egyedülállóan Nagykanizsán szavaztuk meg az építményadóra vonatkozó maximumot. Ismerek olyan vállalatot a városban, ahol van legalább 100.000 m2 üzemi terület, ha ezt beszorzom 300 Ft-tal, akkor ez önmagában 30 millió Ft bevételt jelent. Véleményem szerint az e címen tervezett összeg alábecsült, itt még plusz bevételre számíthatunk. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tegnap rendkívüli ülésen megtárgyalta a költségvetést, ahol a külső tagok is elmondhatták véleményeiket. A bizottság a környezetvédelemre szánt összeget kevésnek tartja, de tudomásul veszi, hogy nem jut több. A városüzemeltetésre betervezett összeget is kevésnek tartja, de tudomásul veszi. Nem ért egyet a főépítészi vonalra szánt összeggel. Tavaly 7,9 millió Ft volt arra a területre, ami a város arculatát, jövőjét hosszú távon meghatározza. Az idén 6,5 millió Ft van erre a területre szánva, de úgy, hogy a tavalyról áthúzódott 3,2 millió Ft. A közgyűlésnek van olyan döntése, hogy a vásárcsarnok és a bevásárló központ tervét el kell készíttetni. Ha erre 1 millió Ft-ot számítunk, akkor is csak 2,2 millió Ft marad erre a területre. Ezt komolytalanul kevésnek tartom. A bizottság véleménye szerint a 6,5 millió Ft-ot legalább 8 millió Ft-ra kellene megemelni. Fontosnak tartom a rászorulók megsegítését, a mozgássérültek és szellemi fogyatékosok segítését. A lakásfenntartási támogatást is kevésnek tartom, mivel az elmúlt évben sem tudtunk minden igényt kielégíteni a 10 millió Ft-ból, most a 7 millió Ft akkor mire elég? Indokolt lenne a Keleti városrészben egy rendőrőrs létrehozása, mivel a városban történt bűncselekmények 40%-a ott fordul elő. A Rendőrség a személyi feltételeket biztosítaná, ehhez kellene a területet megkeresnünk, a tervet elkészíttetnünk, amely kb. 300.000 Ft-ból megoldható lenne. 15 Böröcz Zoltán: Kérem polgármester urat, szavaztassa meg a zárt ülésre vonatkozó javaslatát. Tarnóczky Attila; Nem tartom eredményes módszernek intézmények átadását a Megyei Közgyűlésnek. Véleményem szerint nincs gazdag megye, ahol a problémák megoldódhatnak. A fó gondot abban látom, hogy ettől nem lesz több pénzünk, sőt Nagykanizsának kevesebb pénze lesz. Ha az intézmények a megyéhez kerülnek, akkor a pénz is a megyéhez kerül. Nekünk a kevesebb intézmény is gondot jelent, azt is átadhatjuk a megyének, azzal megszűnik a gondunk, de vele a feladatunk is. Marton István: Az építményadóval kapcsolatos kérdéskört a Pénzügyi Bizottság már korábban vizsgálta. A hivatal szakemberei jelenleg dolgoznak ezen, melyet kedden délelőtt bizottságunk újra tárgyal. Tarnóczky képviselőtársamhoz hasonlóan én is szeretnék olyan táblázatot látni a költségvetési előtervben, amelyből kiderülne, hogy a normatívák alapján hogyan áll a finanszírozás. 1991-ben 6.370 Ft-tal kellett pótolni az önkormányzatnak a normatívát, 1992-ben ez a duplájára nőtt, 1993-ban az 1992. évi nőtt a duplájára, tavaly pedig eljutottunk a közel 50 eFt-hoz. Javasolom részletesen abban a szerkezetben elkészíteni, ami korábban is a testület elé került kimunkálva. Kelemen Z. Pál: Kérem a zárt ülés megszavaztatását. Suhai Sándor: Aki egyetért a zárt ülés tartásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott döntéseket az zárt ülésről tartalmazza. hozzászólásokat, javaslatokat, készített Külön jegyzőkönyv Suhai Sándor: Tájékoztatom a nyilvánosságot a zárt ülés eredményéről. A költségvetés jelen beterjesztett anyagával kapcsolatos vita zsákutcába került. Szükségességét éreztük annak, hogy olyan kitörési pontokat keressünk, melyeket megtalálva ez az előterjesztés vagy ehelyett egy másik előterjesztés egy vitatható, később elfogadható előterjesztéssé váljon. A kitörési pontokon vitatkoztunk, melynek csak a lényegét szeretném most ismertetni. Felhatalmazást kaptam a kórházrekonstrukció átütemezési lehetőségének vizsgálatára, a megyei fenntartási szerepvállalás fokozására a megyegyűlésen, a középfokú intézmény esetleges átadásának a felvetésére. Állásfoglalás született 16 nagykanizsai kollégium esetleges megszüntetéséről. Általános állásfoglalásunk, hogy a kiadások faragása mellett a bevételek növelésére nagy súlyt kell a következő időszakban az előterjesztés módosításánál, esetleg az új készítésénél helyezni. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek elvi állásfoglalások, nem döntések, minden egyes felvetésnél egy folyamatos közgyűlést tájékoztató kötelezettségem van és a tárgyalások, felvetések eredményét a közgyűlés elé fogom hozni. Kihirdetem a zárt ülésen hozott döntéseket: 19/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a.) tárgyalást kezdeményezzen, számításokat végeztessen a kórházrekonstrukció átütemezésének ügyében, b.) a Megyei Közgyűlésen hozzájárulást kérjen a városkörnyékről Nagykanizsa középiskoláiba járó diákokkal kapcsolatosan felmerülő normatíván felüli költségekhez, c.) kezdeményezzen tárgyalást a Széchenyi István Szakmunkásképző Iskola megyéhez történő átadásáról, d.) a Széchenyi István Szakmunkásképző Iskola Kollégiumának megszüntetése, értékesítése ügyében végezzen vizsgálatot, azzal a kötelezettséggel, hogy a közgyűlést folyamatosan tájékoztatja és döntésre a testület elé terjeszti. Felelős: Suhai Sándor polgármester 14.) Fellebbezések a.) Horváth József nagykanizsai lakos intézményi beutalása A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) Horváth József intézményi beutalásával kapcsolatos előterjesztést levette a napirendről. b.) Bognár Ferenc nagykanizsai lakos munkanélküliek jövedelempótló támogatás 17 A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 20/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Bognár Ferenc Nagykanizsa, Hóvirág u. 7. sz. alatti lakos munkanélküliek jövedelempótló támogatása ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az elsőfokú határozatot változatlanul helyben hagyj a. (A határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) c.) Jankovics Istvánné rendszeres szociális segély ügye A közgyűlés 22 szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 21/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Jankovics Istvánné Nagykanizsa, Csengery u. 109. sz. alatti lakos rendszeres szociális segély ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az elsőfokú határozatot változatlanul helyben hagyj a. (A határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 15.) Javaslat a hivatásos önkormányzati tűzoltóság működésének módjára (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Palotás Tibor: Szükséges-e a tűzoltóság megyei szintű finanszírozása, működtetése? Megyei jogú város szerepkörből engedjük ki ezt a kezünkből? Tarnóczky Attila: Örömmel mennek a megyéhez vagy sem? Tüttő István: A törvény értelmében az önkormányzatoknak a feladata a tűzoltóságok működtetése, az ezzel járó működtetési, fenntartási költségek viselése is. A tűzoltóság nagykanizsai szervezetének költségvetése 1994-ben 40 millió Ft volt. Várhatóan a II. félévben 17 millió Ft központi támogatást kap a szervezet, mely a szintentartást sem biztosítja. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak saját költségvetéséből a forrásokat ki kell egészíteni, ami az ezévi gazdasági helyzet ismeretében nem könnyű feladat. Ezért fogalmazódott meg igényként az előterjesztésben szereplő javaslat, mely ha elfogadásra is kerül, elképzelhető, hogy nem lesz végleges. 18 Dr. Tolnai Sándor: Véleményem szerint a tűzoltóság, mint rendészeti szerv, egységes szervezetben működtethető optimálisan. Megyei szintű megszervezését indokolja többek között az is, hogy vannak olyan speciális gépjárművek, melyek beszerzése helyileg nem oldható meg. A megyei tűzoltó javító üzem továbbra is működni fog, az üzemanyag, oltóanyag 40%-a a megyénél kerül elhelyezésre, a feljlesztési és beruházási pénzek is ott maradnak. Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 22/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja az önkormányzati tűzoltóság megyei szinten történő megszervezését. Az egyeztető tanácsot felhatalmazza a megállapodás előkészítésére. Egyúttal utasítja a polgármestert, hogy a . szervezeti rendszer kialakításával kapcsolatos megállapodás-tervezetet a közgyűlésnek mutassa be. Határidő: 1995. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 16.) Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Kovács Tamás: A határozati javaslatokhoz mellékeltünk egy tájékoztatót, mely részletes információt ad a jelenlegi rendszerről. Úgy gondolom, hogy a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jelenlegi szabályozórendszer megfelel az önkormányzati törvény és az Alkotmánybíróság határozatának, ezért alapvető változásokat nem kell azon végrehajtani. A bizottság összehasonlította a Nagykanizsával azonos nagyságrendű 9 városnál alkalmazott módszereket, ebből 3 támogatja valamilyen módon a szemétszállítást, hulladéklerakást. A bizottság azt a variációt tartja elfogadhatónak, melyben az önkormányzat által érvényesített árak kiszámlázásra kerülnek a lakosság felé. Három fő indokot vettünk figyelembe, az egyik az általános gazdasági, szociálpolitikai, másik a szelektív gyűjtés elősegítése, a harmadik költségvetési vetülete. A bizottság 4:2 arányban értett egyet a határozati javaslattal. 19 Magyar József: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságban e témában kisebbségben maradtak nevében ismertetem javaslatainkat. Mi a 6. sz. változatot támogatjuk. Ebben az esetben a lakossági díjemelés mértéke 50%-kal változna. (A javaslatok az előterjesztéshez csatolva.) Ha a 9. sz. változatot fogadná el a testület, a 7,5 millió Ft-os önkormányzati hozzájárulást abban az esetben is fizetni kell, a 6. sz. változat esetén nem, ott a támogatási összeg 15,9 millió Ft. A más városokról készített kimutatásból kiemelném, hogy Zalaegerszeg 15 millió Ft-tal támogatja a lerakót, Szombathely 20 millióval, míg Debrecen önkormányzata teljes egészében. Véleményem szerint ez is az önkormányzat feladata, így abból nem vonhatja ki magát. Meggyőződésem, hogy a 92,5 Ft díj elfogadásával az országban az egyik legmagasabb díjat fogadnánk el, ezért a 9. sz. változatot nem tudom elfogadni. Dr. Kerekes József: Én sem támogatom a bizottság javaslatát. Az Alkotmánybíróság határozata ismert. A mi rendeletünkben sok jogszabályba ütköző rendelkezés van. A 27/1993. (XI. 8.) sz. rendelet a szelektív hulladékgyűjtést szabályozza, nem a hagyományost, mely jelenleg domináló. A 7. § rendelkezik az ütemezésről, ez azt jelenti, hogy a városban csak a Katonaréten, Olajlakótelepen kötelező a szemétszállítás. A 23. § 10.000 forintig terjedő szabálysértési bírságot helyez kilátásba, ha valaki nem engedi a portájára a szemétszállító céget és nem ad információt a lakásának helyzetéről. Ez ellentétes a Ptk. egyes rendelkezéseivel. A 20. § (3) bekezdése kimondja, hogy 1995. január l-jétől a rendelkezésre álló tartálytérfogatból és az ürítések számából számítják a díj nagyságát, ennek ellenére a bizottság továbbra is hagyományos módon javasolja megállapítani. Ismert előttünk, hogy az 1993. évi önkormányzati szerződésből ered a jelenlegi nehéz helyzet, akkor került sor a megállapodás megkötésére. A szemétdíj 1993-ban 38 Ft volt ÁFA-val, 1994-ben 74 Ft, a most javasolt összeg pedig 92,5 Ft. Csupán 6-12% az emelkedés az ÁFA miatt, a többi a szerződésből eredő kötelezettség, azt azonban el kell mondani, hogy semmivel sem lett tisztább a város és jobb a szemétszállítás rendszere. Ha ilyen nagyságrendben növekedik a díjtétel, akkor 3 év múlva lakásonként, havonta 6-700 Ft-ot kell majd fizetni, ami a lakosságra jelentós terhet ró. A 74-92 Ft közötti összeget felezni kellene, ennyit kellene a költségvetésből biztosítani. Hatályon kívül kellene helyezni a rendelet azon részeit, melyek ellentétesek a jogszabályokkal. Ha a jelenlegi szerződés így megmarad, akkor évi 25-26 millió Ft terhet jelent, ami 4 év alatt 100 millió Ft. A bizottság véleménye szerint ugyanennyibe kerülne a szerződés felbontása is. A szerződés felbontásának jogalapját meg lehet találni. Miért a Saubermacher-RYNO Kft. nyerte el az önkormányzat által kiírt pályázatot a szeméttelep rekonstrukciójára, új szeméttelep létesítésére? Annak, hogy a 12 pályázó közül nem az elnyert pályaműt tartotta a bíráló bizottság a legjobbnak, mégis ók nyerték el, szerintem vannak okai. A pályázatot olyan cég nyerte el, amely akkor még nem létezett, csak később jött létre. A szerződést a polgármester írta alá és nem a cég ügyvezetője Ferencz József, hanem Makrai Márton. Kezdeményezni kell az együttműködési-szolgáltatási szerzódés módosítását, ha erre a másik fél nem hajlandó, akkor fel kell 20 bontani ezt a szerződést. Remélhetőleg hamarosan megjelenik a jogszabály, mely kimondja, hogy az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják ezt a fontos kérdést. Új rendeletet kellene készíteni, mely mindenki számára érthető lenne. Suhai Sándor: Ez az alapszerződés - melyet Kerekes képviselő megkérdőjelezett - felülvizsgálat alatt van a közgyűlés határozatának megfelelően. A szerződés sok pontját módosítani szeretnénk. Dr. Henczi Edit: A hatályos jogi szabályozás szerint az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy a közüzemi vállalatot kötelezze a települési szilárd hulladék elszállítására, valamint a lakosok számára előírhatja a szemét elszállíttatásának kötelezettségét. Ezt el kellett mondani, hogy az állampolgárok is tisztán lássanak e kérdésben. A bizottság javaslatához a kiegészítést a Közrendi-, Jogi és Ügyrendi Bizottság ezért tette meg. Palotás Tibor: Felvállalom Önök és a város előtt is, hogy nem fogom megszavazni a költségvetést akkor, ha a szociálpolitikai feladatokra szánt összeget a közgyűlés nem emeli meg. Ezzel a szemétdíjemeléssel egy 3 szobás lakással rendelkező családnál havi 100 Ft díjemelésről van szó. Javasolom, hogy az önkormányzat ne támogassa ilyen gazdasági helyzetben a szemétgyűjtést. Legalább két hónappal később szavazunk erről, mely az önkormányzatnak kb. öt millió forintos kiadást jelent. Kérem, a határozatunk holnapi naptól legyen hatályos, hogy minél kevesebb összeget kelljen kifizetnünk. Tudni kell azt is, hogy a szerződés egyéb pontjai alapján további több millió forintos kötelezettségeink lennének, ezért sem tudom támogatni a Magyar József által előterjesztett változatot. Az a bizottság, mely a meglévő szerződést felülvizsgálja, működik-e már? Ezt a bizottságot itt kellene megalakítani, mert a korábbi elképzelések szerint a bizottságban olyan személyek vettek volna részt, akik a szerződés létrehozásában is közreműködtek. A bizottságba Kerekes József képviselőt javasolom. Kelemen Z. Pál: Javasolom a 92 Ft-os szemétdíj elfogadását, vagyis a 9. sz. változatot. Béres Márton: Ez a bizottság alapos előkészítő munkát végzett, széleskörű alternatívát kínál a testületnek. Én a 6. sz. változatot támogatom, mert ez egy olyan megoldás, ami még elviselhető. Az önkormányzat sokkszerűen nem vonulhat ki a szemétszállításból. Ez a változat a valódi munkamegosztásra, a szereplők arányos teherviselésére próbál koncentrálni, és nem kifejezetten a lakosságra hárítja mindezt. Tudom, hogy a korábbi szerződés felülvizsgálata folyamatban van. Az ipari fogyasztók esetében az önkormányzatnak nem volt meg a lehetősége arra, hogy rendeletet alkosson. Elismerem, hogy a bagolai szeméttelepen a változások egyértelműen mérhetők, a szemétszállítás szerkezetében jelentős változásokról lehet számot adni. 21 Marton István: Biohulladékkkal szeretnék részletesebben foglalkozni. Nem mindegy, hogy mely városrészben milyen szemétfajtáról van szó. Pl. kertvárosban, elővárosokban olyan, hogy biohulladék gyakorlatilag nincs, mert abból trágya készül. Ennek kapcsán pl. Katonarétről biohulladékot szállítani teljesen felesleges, ez az ütemezés rossz. Felhívom a figyelmet a szomszéd város szemétszállításával kapcsolatos cikkre, amely a mai Zalai Hírlapban jelent meg, ahol a lakások használói választhatják az edényzet méretétől vagy a szállítás gyakoriságától függő díjszabást. Az eddigi rendszer a mi városunkban lényegesen merevebb, felhívom a bizottság figyelmét ezekre a dolgokra. Én a 6. sz. változatra szavazok, mert a lakosság fel lett kérve kellő tisztelettel arra, hogy ezt a rendszert fogadja el. Lakossági fórumokon is úgy tűnt, hogy a jószándékáról tanúbizonyságot tett a lakosság. Véleményem szerint messze nem tökéletes szolgáltatás teljes terheit ebben a stádiumban nem lehet a lakosságra terhelni. Magyar József: Kerekes képviselővel nem értek egyet. Nem voltam tagja annak az ad hoc bizottságnak, mely a pályamunkákat elbírálta. Akik ezt a szemétgyűjtést ebben a városban végezték -kiváló színvonalon -, azok az utolsó helyen végeztek ebben a versenyben. A bagolai szeméttelep rekultivációja 20 millió forintba került a városnak, a bagolai városrész pedig erre hivatkozva teljesen jogosan kéri a kártérítést. Inkább arra kellene koncentrálni, hogy modernebb megoldást találjunk, ki kell menni a telepre, megnézni, hogy milyen munka folyik és azt követően véleményt mondani. 34%-os vízdíjemelést és 20 millió forintos uszodatámogatást fogadtunk el, ami a VÍZMŰ-nek kevés, és ugyanezt tesszük a szemétlerakónál is, melyet 16 millió Ft-tal próbálunk szinten tartani. Nem értem, hogy miért kell ebből a városnak teljes egészében kivonulni. Böröcz Zoltán: Megköszönöm Magyar képviselőnek azt a munkát, amit e témába fektetett, 4-5 éves képviselői tevékenységem alatt nem nagyon láttam ilyen alapos előkészítést, ennyi alternatívát. A 9. sz. változat elfogadásával értek egyet, mert aki igénybe veszi a szolgáltatást, az teljes mértékben fizeti is. Egyetértek azokkal, akik felvetették a szerződés felülvizsgálatát, mely folyamatban van. Palotás képviselő véleményét javasolom megfontolni ebben az esetben. Tarnóczky Attila: Eljárásbeli dologra hívom fel a figyelmet. Az én véleményem szerint rendeletet is kell alkotni és határozatot is. Jogosnak tartom azt az elképzelést, hogy a tényleges ráfordítás és a lakosság által fizetett díj közötti különbség csökkenjen, de nem vagyok benn biztos, hogy ezt egy lépésben kell meglépni, hiszen a 6 sz. változat - mely az önkormányzati támogatást változatlanul hagyja, ami reálértékben csökkenést jelent - 50%-os lakossági díjemeléssel ezt az eltérést alaposan csökkenti. Ebből a szempontból a 6 sz. változatot nem lehet elvetni. De van a dolognak egy másik része is. Örülök, hogy a szerződés felülvizsgálata folyik. A határozati javaslat b./ pontja meggondolandó, ugyanis megrendelést adunk a cégnek olyan szerződés alapján, melyet bizonyos szempontból nem szeretnénk a 22 továbbiakban betartani. A szerződés ránk vonatkozó kötelezettségét el kell ismerni, de kiterjeszteni a szelektív hulladékgyűjtési területet talán most nem kellene, ezt később is megtehetjük, és egy szerződésfelülvizsgálati folyamatban ez a pozícióinkat erősíti. Ha nem lenne ez a bizonyos szerződés, talán el is fogadnám képviselőtársaim javaslatát, hogy fizessen, aki rendel. Évente a 10%-os díemelést soknak találom. 38 millió forint többletkiadást jelent a lakosságnak 1998-as év végére, 20%—os inflációval számolva, arról nem is beszélve, hogy ezt nem a lakosság kérte. Itt egy rossz szerződéskötés történt. Van a dolognak erkölcsi oldala is. Megoldásként azt tudnám elképzelni, hogy a 16 millió forintos támogatás megmaradna a következő években is - reálértékben egyre kevesebbet érve -, és folyamatosan az önkormányzati támogatás csökkengethetne. Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén nem vettem észre, hogy jő a határozati javaslat, meg a rendelet is, de egyikben sincs arról szó, hogy ad-e támogatást az önkormányzat, vagy nem ad, van-e 16 milliós támogatás, vagy nincs? Erre ki kellene térni. Tüttő István: Folyamatban van a környezetvédelmi törvény megalkotása. Ezt azért említem, mert nagy valószínűséggel a jogharmonizáció miatt olyan előírásokat kell majd teljesítenünk -így a szemétlerakó esetében is -, ami nem fog megfelelni az előírásoknak. Mert a földdel letakart rétegen a nedvesség átszivárog, ugyanúgy kimossa belőle a szennyeződést, stb. Fel kell készülnünk egy újabb, korszerűbb, az előírásoknak megfelelő szemétlerakó megalkotásához, mely előrevetít egy komoly forrásigényt. A cég és az önkormányzat közötti szerződés jelenleg érvényben van, érvénytelenségét bíróság mondhatja ki. Amíg erre sor nem kerül, esetleg megegyezés nem születik az esetleges hibás részekben, szerződést nem szeghetünk. Egyetértek, hogy nem érdemes a b./ ponttal foglalkozni, arra vonatkozóan szerződés kötelezne bennünket arra, hogy már januárban meg kellett volna határozni azt a kört, hogy hova kell tovább kiterjeszteni a szelektív szemétgyűjtés területét. Azt felvállalni, hogy szerződésszegésbe belemenjünk, annak a következményeit vállaljuk anélkül, hogy bírói döntés igazolná, hogy nincs igaza a másik félnek, veszélyes. Én a szerződés felülvizsgálatának támogatása mellett azt javasolom, hogy a jelenlegi szerződésnek megfelelően járjunk el. Nem javasolom, hogy terheljük teljes egészében a lakosságra a szemétdíjat, mert esetleg rosszabb helyzetbe kerülhetünk, még többen elzárkóznak annak fizetése elől, ugyanis a szerződésünkben az is szerepel, hogy a be nem hajtható összeget átvállaljuk. Suhai Sándor: Palotás képviselő kérdésére válaszolom, hogy van egy bizottsági határozat, mely többségi vélemény is. Természetesen módot adtunk a kisebbségi vélemény elmondására is, melyet egyben módosító javaslatnak foghatok föl, ami a 6. sz. variáció melletti voksolást jelenti. Az elhangzott hozzászólásokból az tűnik ki, hogy a bizottság szakértői véleményét a testület egy része nem fogadja el. Megkérdezem, hogy akkor a bizottság miért dolgozott ilyen sokat, miért és hogyan tudott így állást foglalni? Én a bizottság szakértői véleményének megkérdőjelezését nem támogatom. Véleményem, hogy vállalni kell 23 a szerződésadta következményeket és nem szabad elbújni 15 millió forintos önkormányzati támogatás mögé. Ez a szerződés a lakosság nevében köttetett, mely felülvizsgálat alatt áll. A jövőben módunk lesz módosítani, ha meg tudunk egyezni. Az általam létrehozni javasolt bizottság a következő személyekből áll: polgármester, alpolgármester, jegyző, Czobor, Magyar képviselők és Ferencz József ügyvezető igazgató. El tudom képzelni, hogy Dr. Kerekes József javaslatként bekerüljön a bizottságba, ugyanis nem úgy szólt a határozat, hogy ad hoc bizottságot hozzunk létre, mely az önkormányzati testület hatásköre. Úgy gondoltuk, feltétlen kell olyan személy, aki ismeri a szándékát ennek a szerződésnek, ezért nem tartottuk bűnnek, hogy olyan személyek is bekerüljenek a bizottságba, akik ezt a szerződést létrehozták. A jogi szakértelmet is biztosítjuk. Magyar képviselő e téma alapos ismerője, éppen ezért kell a véleménye e szerződés módosításához. Véleményem szerint e szerződés létéről, megváltoztatásáról úgy kell tárgyalni, hogy abban a legérintettebbet - egyben a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság kültagját Ferencz Józsefet is -megkérdezzük. Ez indokolta az összeállítást. Nincs kifogásom Kerekes képviselő személye ellen. Tarnóczky Attila: Múltkor is, most is elhangzott, hogy mire tartjuk mi a bizottságot? Az önkormányzati törvény úgy rendelkezik, hogy a bizottság előkészíti a képviselő testület döntéseit, vagy a testület döntési jogosítványokat ad a bizottságnak. Ha döntési jogosítványt adtunk volna, akkor a gondolatmenet igaz lenne. Mi előkészítő szerepet adtunk, innentől a döntés felelőssége a miénk. Kérem, hogy az önkormányzati törvény szellemében kezeljük ezt a kérdést és a bizottságok se vegyék sértésnek, ha esetleg ellenvélemény hangzik el. Suhai Sándor: A bizottságba a szakértőket azért gyűjtöttük össze, hogy szakvéleményt tudjanak adni. Magyar József: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megalakított két albizottságot. Az egyik a vízzel, a másik a hulladékgyűjtéssel foglalkozott. Akik ezzel foglalkoztak, nem tudósai a másik szakterületének. Megbíztunk egymásba, miszerint mindkét csapat a lehető legtöbbet, legjobbat hozza e témában. Nem tetszettek a mi javaslataink a másik szakértőcsoportnak, nem azért, mert műszakilag, vagy egyéb okból nem ért egyet, egyszerűen költségvetési oldalról nem értett egyet. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság vezetője nyilván harcosa a költségvetésnek, 6 úgy ítélte meg, hogy egy fillért sem a szemétre. Én meg úgy ítéltem meg, hogy más módon kell a költségvetéssel operálni, esetleg úgy, ahogy azt a polgármester úr előbb említette és nem a városüzemeltetéstől kell elvenni, amikor az utak és hidaknál, a 72 millióról a 30 millióra, a piacnál 8,5 millióról 4 millióra, köztisztaság, temető, parkfenntartásnál 80 millióról 50 millióra változtattunk. Dr. Fodor Csaba: Újabb érvek nem hangzottak el egyik álláspont mellett, vagy ellen sem, kérem, hogy az előterjesztő meghallgatása után polgármester úr zárja le a vitát, szavaztasson. 24 Magyar József: Közlöm a 6. sz. változat díjait. (1 sz. melléklet) Szoba, konyha, garázsnál 75 Ft/hó és 900 Ft/év, félszoba 37,5 Ft/hó és 450 Ft/év, I. kategória üzlet 157,5 Ft/hó és 1890 Ft/év, II. kategória 235 Ft/hó és 2820 Ft/év, III. kategória üzlet 394 Ft/hó és 4728 Ft/év. Suhai Sándor: Ügyrendi javaslatként hangzott el, hogy zárjuk le a vitát. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 ellenszavazattal a vitát lezárja. Kovács Tamás: A szemétszállítást megpróbálta az önkormányzat piaci viszonyok közé helyezni, ezzel ellentétben, a másik oldalon pedig szociális indokokból be kíván avatkozni az áralakításba. Palotás képviselővel egyetértésben, ez egy álszociális dolog, mivel olyanokat támogatunk így, akik ezt egyébként nem vennék igénybe. Bizottságunk meghallgatta a hulladékszállító céget, sajnálom, hogy ezt a közgyűlésnek nem sikerült. Olyan szemétszállítás lett bevezetve, mely egyedülálló szolgáltatásokat nyújt az országban, ezért nem ellentmondásos, hogy egyedülálló díjakról van szó, ami szerintem így nem igaz. Ezt a problémát egyedül az információ és a tájékoztatás oldja meg. Javasolom én is a bizottságba Kerekes képviselőt, illetve azt, hogy ha ez a bizottság összetétele, akkor a végrehajtásért ne a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke legyen felelős. Magyar József: Meg kellene vizsgálni, hogy van-e egyáltalán értelme ennek a bizottságnak, most két bizottság működne? Palotás Tibor: Véleményem szerint Ferencz József ebben a témában tárgyalópartner lehet maximum és nem bizottsági tag. Czobor Zoltán személyét szeretném, ha kihagynánk, mert 6 szintén áttételesen érintett ebben a gazdasági ügyletben, egyébként is a szerződés létrehozók között elegendőnek látom Magyar József részvételét, nem szükséges, hogy ezt Czobor Zoltán még erősítse. Suhai Sándor: Nem a közgyűlés feladata ennek a bizottságnak az összetételét megtárgyalni. Ez nem napirendi téma. Nem egymás munkája ellen jött létre a két bizottság, hanem együtt próbálunk gondolkodni a lakosság terheinek csökkentése, ugyanakkor mégis csak korszerű szemétgyűjtés megtartása érdekében. Nem a szerződést akarjuk megtartani, hanem a korszerű szemétgyűjtést. Kerekes József képviselőt kérdezem, hogy elvállalja-e ebben a bizottságban a részvételt? Dr. Kerekes József: Igen, elfogadom. Suhai Sándor: Tisztelettel felkérem rá. Czobor Zoltán: A bizottság megkezdte a munkát, melyről a nyilvánosságnak információt egyenlőre nem közöl. A bizottság munkájában addig veszek részt, amíg a szerződés felülvizsgálatát végzi olyan szempontból, hogy milyen előnyösebb megoldást lehet biztosítani az önkormányzat számára. A bizottsági munkát nem 25 vállalom, ha az a szerződés megszegésére irányul. Ebben a témakörben minden elhangzott ma, csak az nem, hogy árszinten mihez képest előnytelen a szerződés, hogy miért van az, hogy 11 pályázó közül pont a vesztes pályázóktól ittlévő képviselő támadja legjobban ezt a szerződést. A cég elnyerte a pályázatot, a pályázat elbírálásában én sem vettem részt. Palotás képviselőnek igaza van abban, hogy a következő tárgyaláson Ferencz József nem mint bizottsági tag, hanem mint tárgyalópartner fog jelen lenni. Jó úton haladnak a tárgyalások, előnyös irányba fog módosulni, várjuk meg a vizsgálat végét. Suhai Sándor: Aki egyetért a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke által benyújtott rendelettervezettel és a 2. sz. melléklettel, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 6/1995. (II. 21.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 6/1995. (II. 21.) sz. rendelete a 27/1993. (XI. 8.) sz. a hulladékgazdálkodásról szóló rendelet kiegészítéséről és módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Megkérdezem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnökétől, hogy egyetért-e a bizottságon belüli kisebbségi javaslattal a 6. sz. változatra vonatkozóan? Kovács Tamás: Nem értek vele egyet. Suhai Sándor: Aki egyetért Magyar képviselő által beterjesztett módosító javaslattal, mely szerint nem az eredeti 9., hanem a 6. sz. variációt fogadjuk el az a./ pontnál, kérem szavazzon. Hangsúlyozom, ez az a javaslat, mely 15.932.000 forint támogatást igényel elfogadása esetén. A közgyűlés 14 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő módosító javaslata a b./ ponttal kapcsolatban, miszerint ne fogadjuk el a b./ pontot, ne történjen döntés a szelektivitás kiterjesztésére. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 13 szavazattal, 11 ellenszavazattal a javaslatot elveti. 26 Suhai Sándor: A c./ pontra vonatkozóan módosító javaslatot tettem, hogy kik vegyenek részt a felülvizsgálatban, a bizottságban. Javaslatom: polgármester, jegyző, alpolgármester, Czobor Zoltán, Magyar József, Dr. Kerekes József képviselők és Ferencz József. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 22 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az elfogadott módosításokra figyelemmel a határozati javaslatot összességében elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 23/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a Saubermacher-RYNO Hulladékgyűjtő Kft. 1995. évi hulladékszállítási díjait - az előterjesztés 6. változata szerinti díjakkal és támogatással - a következők szerint hagyja jóvá: Az 1995. évi lakossági hulladékszállítási díjak: Díjak (ÁFA-val) Elszámolási egység Ft/hó Ft/év szoba, konyha, garázs 75 900 félszoba 37.50 450 I. kategória üzlet 157.50 1890 II. kategória üzlet 235 2820 III. kategória üzlet 394 4728 A díjtételeket április l-től lehet alkalmazni. b.) A 27/1993. (XI. 8.) sz. hulladékgazdálkodási rendelet 7. § (2) bekezdése alapján 1995. évben a szelektív hulladékgyűjtésbe az alábbi területek kerülnek bevonásra: - Palin városrész - Észak-keleti városrész - Dózsa György utcától északra eső egyes területek Határidő: 1995. december 31. 27 c.) A hulladékgazdálkodásra vonatkozó 27/1993. (XI. 8.) sz. önkormányzati rendelet felülvizsgálatát - a kapcsolódó megállapodásokkal egyidóben - végre kell hajtani. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a kísérleti szelektív hulladékgyűjtésbe bevont területekről származó tapasztalatokat is. A felülvizsgálatban résztvevők: - Suhai Sándor polgármester - Tüttő István alpolgármester - Dr. Henczi Edit jegyző - Czobor Zoltán képviselő - Dr. Kerekes József képviselő - Magyar József képviselő - Ferencz József Kft. ügyvezető Határidő: 1995. március 31. Felelős : Kovács Tamás a bizottság elnöke 17.) Javaslat a közgyűlés 1995. évi munkatervének megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: Javasolom, hogy a február 28-i közgyűlésre csak a költségvetés és a címzett és céltámogatások napirendi pontok maradjanak. Kérem, hogy ezt irányadónak tekintsék, részletes vita nyitását nem tartom célszerűnek. A napirendre fel nem vett javaslatok nem azt jelentik, hogy nem kerülnek a közgyűlés elé. Ezek nagy része olyan, hogy tárgyalásuk időpontja bizonytalan, jogszabály megjelenése is befolyásolhatja. Krémer József: Célszerűnek tartanám a kerékpározás lehetőségét Nagykanizsán elemezni, az önkormányzati beruházások vállalkozásba adásának körülményeit éves szinten áttekinteni, az építészeti rendészet megalakítását. Dr. Henczi Edit: Az utolsó javaslat hatósági munka, nem igényel külön testületi döntést. Marton István: 5 napirendi pontot javasoltam, melyből 2 került csak be a munkatervbe. A "tervezetben nem szereplő javaslatok" között nem úgy van feltűntetve egy napirendi javaslat, ahogy én azt tettem. En az alábbiakat javasoltam: "Tájékoztató a városban működő Szépítő (Védő) Egyesületek 1993-94. évi munkájáról". Szeretném, ha egy reális összemérés megtörténhetne az egyesületek között. Az 5. javaslatom volt a "Hulladékdepónia helyének rögzítése" június 30-i határidővel. Ez azonban sem a munkatervi 28 részben, sem a fel nem vett javaslatok között nem szerepel. Ragaszkodom, hogy a napirendek közé felvételre kerüljön. Dr. Horváth Gvörcrv: Március 21-én a város oktatási koncepcióját még nem tudjuk megtárgyalni, mivel az ezzel kapcsolatos jogszabály még nem jelent meg. Kérem a napirendi pont tárgyalását vagy későbbi időpontban jelöljük meg, vagy a tárgyát módosítsuk. suhai Sándor: Ennek az oktatási koncepciónak lesz egy azonnal végrehajtandó része, amely a szeptemberi beiratkozásokat határozza meg; egy középtávú része, amely csak részben függ a NAT-tól. Lesz egy hosszú távú része, amely egyértelműen a NAT-on fog alapulni. Javasolom, hogy a korábban pedagógiai koncepciónak nevezett részt hozzuk be erre az időpontra, hogy a szülőknek időben korrekt tájékoztatást tudjunk adni. Maavar József: Kérdésem, hogy a "tervezetben nem szereplő javaslatok" milyen módon kerülnek a közgyűlés elé tárgyalásra? Dr. Henczi Edit: Ha a munkatervet a közgyűlés elfogadja, utána kiadjuk az osztályoknak azzal, hogy a tervezetben nem szereplő javaslatokat vizsgálják felül és ami közgyűlési döntést igényel, azokat készítsék elő. A közgyűlési döntést nem igénylő javaslatokat közérdekű felvetésként kezeljék az osztályok és a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Zsoldos Ferenc: Szeretném bejelenteni, hogy városunk első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából április 20-án ünnepi közgyűlést tervezünk. Balogh György: Kérem zárjuk le a vitát, szavazzunk. Suhai Sándor: Aki a vita lezárásával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a munkatervi javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 24/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a munkatervi javaslatot - módosítással - elfogadja az 1995. évi munkatervét megállapítja. Utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a munkatervnek az érintettek részére történő továbbításáról, valamint a tervezetben nem szereplő javaslatok 29 felülvizsgálatáról, szükség esetén azok testületi előkészítéséről és a testületi döntést nem, de intézkedést igénylő javaslatok megoldásáról. Felelős: Dr. Henczi Edit jegyző 18.) Javaslat a városkörnyéki sportfeladatok ellátására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel, határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 25/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a városkörnyéki sportfeladatok ellátására készített megállapodást jóváhagyja. Felkéri a polgármestert a megállapodás megkötésére. Határidő: 1995. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat a városi fogászati körzethatárok megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke Suhai Sándor: A 10. sz. fogorvosi körzetnél elírás történt, az orvosi rendelő helye, címe helyesen: Nagykanizsa, Mindenki Háza Kápolna tér 14. Marton István: Az előterjesztés általános elvként fogalmazza meg, hogy két felnőtt háziorvosi körzet területe, lakossága tartozzon egy fogorvosi körzethez. Tudomásom szerint a felnőtt orvosi körzetek száma jelenleg 21. Tehát ha az elvet követjük, akkor maximum 10-ben kellene meghatározni a fogorvosi körzetek számát. Azt is figyelembe kell venni, hogy a városban működnek magánfogorvosok, akik ilyen szolgáltatást jelenleg még nem látnak el, mert a TB nem finanszírozza. Felvetődik kérdésként az is, mi történne akkor, ha jelenleg 8 fogorvos lenne, aki hajlandó lenne ezt a feladatot ellátni. Ebben az esetben hogyan alakulna a körzetek száma? 30 Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság a javaslatban szereplő 12 fogorvosi körzet elfogadását javasolja a testületnek, mivel a felsorolt területeken túlmenően egy-egy körzetben a városkörnyék településéről érkezőket, valamint a város tanulóit is ellátja. Broczkóné Dr. Bárányi Enikő: Nem jó Nagykanizsa térségében a preventív fogorvosi ellátás, ezért indokolt a javasolt számú fogorvosi körzet megállapítása. Tarnóczky Attila: Kérdésem, van-e költségvetési kihatása, hogy 10 vagy 12 fogorvosi körzet működik? Cserti Tibor: Van költségvetési kihatása. Jelenleg az alapellátás keretében a kórház látja el a működtetői feladatokat. Ha egy új szervezeti formában kívánja működtetni (önkormányzati költségvetési intézmény), akkor annak jelentős anyagi vonzata lesz, 12 körzetnél gép-, műszerbeszerzés, fenntartási kiadások stb. Marton képviselő felvetette, hogy mi az a döntéskényszer, hogy ma azonnal dönteni kell az új körzethatárok megállapításával, véleményem szerint nincs. Meg kell győződni arról, hogy valóban van-e költségvetési kihatása, erről a bizottságnak tájékozódnia kellene. Broczkóné Dr. Bárányi Enikő: Ha van ilyen költségkihatás, akkor a teljesítményt kell felmérni visszamenőleg félévre, egy évre és ekkor fogunk egy korrekt áttekintést kapni. Böröcz Zoltán: Javasolom, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság vizsgálja ezt meg, egyeztesse a Szociális és Népjóléti Bizottsággal. Suhai Sándor: Ki ért egyet a javaslattal, hogy az előterjesztést a költségkihatások miatt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság vizsgálja meg és azt követően kerüljön ismételten a testület elé? A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 26/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a városi fogászati körzethatárok megállapításáról szóló előterjesztés gazdasági szempontból történő vizsgálatára kéri fel a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, melynek eredményéről a közgyűlést tájékoztatni kell. Felelős: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 31 20.) Javaslat cég elnevezésében közigazgatási egység neve használatának engedélyezésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A közigazgatási egység nevének használatával egy jogot engedünk át a cégnek, ezért javasolom, hogy a testület döntésével egyidejűleg felhívjuk a figyelmüket, hogy 50-100 eFt összeggel támogassák a város 750. évfordulójának rendezvényeit. Marton István: Már sok cég részesült ilyen engedményben, ezért javasolom, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tekintse át ezeket. A jövőre vonatkozóan meg kell gondolni, hogy kik részesüljenek ilyen elnevezésben. Bicsák Miklós: Egyetértek a polgármester úr javaslatával. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztéssel, határozati javaslattal, kérem szavazzon. A szóbeli javaslatomat természetesen a határozat nem tartalmazza, nem kötelezhetjük őket, de kérni fogom az Rt. vezetőit a támogatásra. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 27/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése - az 1990. évi LXV. tv. 61. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében - engedélyezi, hogy a MILK"94 Befektetési és Gazdasági Tanácsadó Kft. (Nagykanizsa, Ady E. u. 76.) által létrehozandó részvénytársaság a cég nevében a "KANIZSA" elnevezést használja. A cég neve: "KANIZSATEJ RT". Felhatalmazza a polgármestert a további szükséges intézkedések megtételére. Felelős: Suhai Sándor polgármester 21.) Palotás Tibor önálló képviselő indítványa (írásban) Palotás Tibor: Kérem a polgármestert kérje fel a Gazdasági és Városüzemeltetési, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságokat, hogy a kérésemnek megfelelően az Alfától Omegáig Kft. ügyét a képviselői indítványomban vázoltak alapján vizsgálják meg. 32 Suhai Sándor: A beadványt követően részt vettem az Alfától Omegáig Kft. közgyűlésén a tulajdonos képviseletében és 3 alternatívát vázoltam a kft. előtt. Amíg ezekre a kérdésekre nem kapunk választ, kérem addig ne foglaljon a közgyűlés állást ebben az ügyben. A tulajdonostársak közül többen jelezték, hogy nem ragaszkodnak a tulajdoni részükhöz, ezért az egyik variációs lehetőségként kértem a tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatát, hogy lemondanak-e a részükről, ha igen, akkor milyen feltételekkel. A legnagyobb tulajdontárs írásban nyilatkozott, hogy lemond e tulajdoni részről, ha természetben megkapja a részét (saját házát tehermentesítéssel, melyet apportként vitt be és a ház körül egy kis területet). Az Építőipari Szövetkezet és a volt Állami Gazdaság jogutódja is jelezte, hogy egyezség esetén ugyancsak lemondanának tulajdonjogiakról, mely 2 millió Ft értékű. Ha ők is kilépnek, akkor egyetlen tulajdonostársunk marad, Palotás Tibor képviselő egy kisebb tulajdonrésszel, természetesen 6 is lemondhat a tulajdoni részéről. Ekkor az Önkormányzat tulajdonába kerül egy olyan földterület, amelyet értékesíthetünk olyan formában, hogy ott külföldi beruházó közreműködésével kereskedelmi egység létesüljön. Harmadik lehetőségtől sem akartam elzárni a tulajdonostársakat. Palotás Tibor képviselőtársam kérésének megfelelően azt az ígéretet tettem, ha a leendő vállalkozók 50%-át összegyűjtik szándéknyilatkozat formájában, akkor hajlandó vagyok Önök elé terjeszteni ezt a kérdést olyan értelemben, hogy leheljünk életet ebbe a kft-be, szálljunk be a kft. tartozásával a cégbe és ezzel induljon el valóban egy kanizsai vállalkozók által megépítendő vásárcsarnok szervezése. Meggyőződésem, ha már 50%-ban jelentkeztek, amint látják hogy megkezdődik az építkezés meglesz a 70% és a végén el fog kelni minden lehetőség. Ezek lehetőségek, egyelőre egy szándáknyilatkozat van a kezemben, kérem, addig ne foglalkozzunk az üggyel, amíg ez le nem zárul, utána a közgyűlést és Palotás képviselőt is tájékoztatni fogom arról, hogy mi lett a tulajdonostársak döntése és az alapján döntünk az önálló képviselői indítvány sorsáról. Marton István: Pontosítani szeretném a polgármester úr egyik mondatát. Az egyik gazdálkodó szervezet, amelyik ha jól emlékszem 2 millió forinttal száll be, a polgármester úr úgy fogalmazott, hogy akár névértékben is, véleményem szerint 10%-ot akart mondani, mert ez az üzletrész a 10 és az 50% közöttit esetleg érheti, de afölött semmiképp sem. Suhai Sándor: A figyelemfelhívást elfogadom , de kérem ebbe most ne menjünk bele, mert ez alku kérdése. Amennyiben egyetértenek a módosító javaslatommal, kérem szavazzák meg. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadja, Palotás Tibor képviselői önálló indítványában leírtakkal a polgármester által javasoltak megvizsgálása után dönt. 33 Suhai Sándor: Soron következő ülésünk 1995. február 28-án lesz, javaslatom a napirendi pontokra: 1.) Az 1995. évi költségvetés II. forduló 2.) Az IKI pályázatot elbíráló szakértői bizottság összetételének megállapítása 3.) Javaslat címzett és céltámogatásokra Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén 23.00 órakor az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Suhai Sándor polgármester jegyző |
