* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.74 MB | |
| 2025-12-02 14:43:27 | |
 | |||||||
Nyilvános  5 | 13 | 1996. november 19. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Határozat száma: 291/1996. Napirendi pont: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997. évi költségvetési koncepciója (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: I \ 1-24/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. november 19-én 16.00 órakor tartott soron kívüli üléséről Határozat száma; 291/1996. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. november 19-én (kedd) 16.00 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak; Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Dr. Csákai Iván, Deiszinger József, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Marton István, Mayer Ferenc, őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent; Dr. Takács Anikó jegyző, Beznicza Miklós, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Karmazin József városi főépítész, Dusnoki Ágnes, Simánné Mile Éva, Imre Béla osztályvezető-helyettesek, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán önálló csoportvezetők, Váradi Istvánné a Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségvezetője, Molnár László a Kanizsai Extra Szerkesztőségének és a Magyar Rádió Körzeti Stúdiójának munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Tóth Lajos a Pedagógus Szakszervezet körzeti titkára, Bognár László Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Zala Megyei Szövetségének képviseletében. Suhai Sándor; Tisztelettel köszöntöm a soron kívüli ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a soron kívüli ülés határozatképes, az ülést megnyitom. Nyolc képviselő kérelmet nyújtott be, amelyben a soron kívüli ülés összehívását kezdeményezték a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997. évi költségvetési koncepció megtárgyalására. Kötelességem bejelenteni még egy napirend lehetséges felvételét. Amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat előirányzatait Jiarádékteilanul teljesíteni ^-.váiijuk, akkor még egy rendkívüli ülésen folytatnánk munkánkat a Kossuth Laktanya ügyében kellene a közgyűlésnek állást foglalnia. Tarnóczky Attila; Véleményem szerint a Szervezeti és Működési Szabályzatot be kell tartani. Nyolc képviselő aláírását gyűjtsük össze és ezen ülés befejezése után tartsuk a másik soron kívüli ülést. Suhai Sándor: Aki egyetért az 1997. évi költségvetési koncepció napirendi pontra vételével - soron kívüli ülés keretében kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997. évi költségvetési koncepciója (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor; Az államháztartási törvény elóírja, hogy a város költségvetésének készítését megelózóen még november végéig költségvetési koncepciót kell beterjeszteni a közgyűlés elé. Az előterjesztés tájékoztató jelleggel próbálja indokolni a négy sarokszám kialakulásának módját. Ha megnézték a költségvetés mérlegtábláját - amely a működési célú bevételekkel, kiadásokkal, fejlesztési bevételekkel és felújításokkal foglalkozik -, akkor látniuk kellett, hogy korábbi feltételezéstől eltér egy ponton, hitelfelvételt tartalmaz - terv szinten - 200 millió Ft értékben. A Nyugdíjasház építésével, és a sánci csatornázással kapcsolatban olyan kedvező konstrukciójú hitelt lehet felvenni, amit fel kell vennie egy önkormányzatnak. Rendkívül feszített bevételi tervet terjesztettünk Önök elé. Ebben a tervezésben sok kockázatvállalás is van és több olyan bevételi tétel, ami esetleges. Úgy gonolom, ha nem vállaljuk ezt a kockázatot, akkor alultervezett lesz a költségvetésünk, és akkor a működési, fenntartási, felújítási, beruházási oldalt nem tudjuk ilyen szinten hozni. Az intézményi működési kiadások úgy tartalmaznak 10% növekményt, hogy az összes racionalizálási lépésünk is benne van. A városüzemeltetésnél szereplő 212.900 EFt nem tartalmazza az utak felújításával kapcsolatos VIA Kft-nél megjelenő 30 millió Ft-ot. Beruházási célra a koncepció 700 millió Ft-ot tartalmaz. Beznicza Miklós; A 3. oldalon tábla nem millió, hanem milliárd forint. A bevételi melléklet 2. oldalán a Polgármesteri Hivatal résznél nem 150 millió Ft kell szerepeljen, hanem 110 millió Ft, a költségvetési intézményektől bevont részen az 50 millió Ft helyett 33 millió 219 ezer szerepeljen, így jön ki a 143 millió 219 ezer Ft. Röst János; Az 1996. évi költségvetés koncepcióját, annak .sarokszámait az- SZDSZ fiakció elfogadta, a megvalósulását támogatta. A jelenlegi 1997. évi költségvetési koncepció az előző évihez képest alapvető visszalépést jelent, ebben a formában nem fogadható el. Javaslom az átdolgozását az alábbiak szerint: 1. A helyi adóbevételek átdolgozása az adócsökkenés irányában. Elsősorban a kommunális adó eltörlése, építményadónál a szociális helyiségek alapterületének kivonása a rendelet hatálya alól, és további kedvezmények bevezetése. 1992. évtől több mint 400%-kal nőtt a helyi adó mértéke, 1995. évben drasztikus emelés volt, 3 < 1996. évben is jelentős volt az emelkedés mértéke, mely célja az volt, hogy az intézményi rendszer átalakításának a terheit fedezze. Ez a cél teljes mértékben nem tudott megvalósulni. A kommunális adó gátja a foglalkoztatásnak, a szociális helyiségek megadóztatása pedig a munkahelyi szociális helyiségeknek a kialakítására hat. 2. A helyi adóbevételek 50-50 %-os megosztása a működési és fejlesztési célra, hasonlóan az 1996. évi koncepcióhoz. 3. A működési célú egyenleg 0 legyen. 4. A költségvetés hitelfelvételt ne tartalmazzon, meg kell kísérelni a jelenlegi kedvezőtlen hitelek kiváltását a privatizációs bevételekből. 5. Véleményem szerint a 200 millió Ft-os hitelfelvétel nem fogadható el. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi koncepció feléli 1997-ben a város maradék jövőjét. Határozati javaslatom a következő: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése átdolgozásra javasolja az 1997. évi költségvetés koncepciót az alábbi szempontok szerint: 1.) A helyi adórendelet átdolgozását az adócsökkentés irányába. 2.) A helyi adóvbevételek 50-50 %-os megosztása a működési és fejlesztési célra. 3.) A működésű célú bevétel-kiadás egyenlege nulla legyen, legyen egyensúlyban. 4.) A költségvetés hitelfevételt ne tartalmazzon. Határidő: 1996. november 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester TüttS István: Nem értek egyet Röst képviselővel, mert olyan keretek közé szorítaná a város gazdálkodását, ami a jelen helyzetben nem ésszerű. Említésre került, hogy kedvező hitelfelvételről lenne szó. Úgy gondolom, hogy ezt zárt ülésen kellene mindenki számára közérthetőbbé tenni. Véleményem szerint nem tudjuk elfogadni az adó ilyen jellegű legyen módosítását anélkül, hogy ebben előzőleg a bizottságok érdemben állást foglalnának, és a testület erről külön döntene. Nem tudom elfogadni, hogy előre döntsünk az adó módosításában, mivel ez külön napirendként fog megjelenni. Béres Márton: Az elmúlt esztendőben egészen más feltételek körülírásával vállaltam az 1996. évi költségvetés támogatását. Véleményem szerint az akkori ígéretek, elvárások nem teljesültek. A polgármester úr óvott a vita felvezetésében attól, hogy a társadalmi-gazdasági koncepció kérdését is ehhez a körhöz kapcsolj"uk; ez a kérdés nem kerülhető meg. Meggyőződésem, hogy a várost irányító közgyűlésnek aktív gazdasági politikát kell folytatnia. Ebben az alapelvek közé tartozik, hogy a közösségi fogyasztás és a felhalmozás arányának meghatározását rajtunk kívül senki nem végezheti el. Fontos az, hogy a felhalmozási célú pénzeszközök mozgosításakor mit szán a város a stratégiai beruházásokra. Úgy gondolom, hogy a közgyűlés a mai helyzetben nincs alternatíva előtt, mert a privatizációs bevételeket a Vásárcsarnok beruházására fordítja. Véleményem szerint a városnak 4 a gazdaságpolitikára kialakított befolyása különösen a vagyonpolitikával és az adósávpolitikával alakítható. Amikor a működési költségek arányának vizsgálatát el akarjuk kerülni, akkor egyben arról is döntünk, hogy a város nem számol a jövőjével, nem akar a mai helyzetéből elmozdulni. Ezek az alappontok mindenféle érdekcsoport konszenzusán kellene hogy alapuljanak, ezeknek a hiánya kétségessé teszi azt, hogy mennyire támogatható. Kalmár István: Hétfő délelőtt egyeztetésen vettem részt a helyi kamara képviselőivel a gazdasági osztályvezető jelenlétében. Mind a Pénzügyi Bizottság, mint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta ezt a gazdasági koncepciót. Azok a tartalmi észrevételek, melyek a Röst képviselő részéről határozati javaslat formájában is megfogalmazódtak, elhangzottak. Véleményem szerint ez a bizonyos középtávú fejlesztési koncepció segítene bennünket abban, hogy ezt a költségvetési koncepciót konkretizálhatnánk. Úgy gondolom, olyan gazdasági környezetben próbálunk meg tervezni, amelynek számos tényezőjét nem mi befolyásoljuk, és nagyban segítené a munkánkat, ha legalább az országos költségvetés tendenciáival 3 éves intervallumban tisztában lehetnénk. Ez a mai napig nem következett be, a társadalmi fejlesztési koncepciót nem állítottuk össze. A bizottsági üléseken és az érdekegyeztető fórumon is elhangzott az az észrevétel, hogy a kommunális adó vonatkozásában azok az elvárások, amelyek indokaként az adónemet bevezették nem valósult meg, ez a kommunális adóztatás a foglalkoztatás ellenében szolgált. Úgy gondolom, ezt hosszútávon fenntartani nem lehet. Körvonalazódott egy olyan konszenzus, mely szerint ezt az adónemet mindenképpen el kellene törölni. Az adókoncepció tárgyalásakor meg fogják látni, hogy ezzel egy 35 millió Ft-os bevételtől esnénk el. Különböző elképzelések vannak ennek pótlására. Úgy gondolom hosszútávon kívántatos cél lenne Röst képviselő javaslata, hogy a működési célú bevételeknek és kiadásoknak az egyenlege nulla legyen, tehát ne kerüljünk minuszba. A központi adók leosztása során a 1996. évi várható adó közel 50 millió Ft-tal csökken. A normatív támogatások a szociális, illetőleg az oktatási normák tekintetében követik az inflációs emelkedést, de a szöveges részből egyértelműen kiderül, hogy az igazgatási, illetőleg a kulturális, sportcélú normatívák jelentősen, 30%-kal csökkennek. A normatív támogatás 110,9%-kal emelkedik a következő évben. Elvi szinten el tudom fogadni azt, hogy törekedjünk nullszaldó körüli alakulásra, de úgy gondolom, hogy a tartalmi és tételes megközelítést nem kerülhetjük el. Röst képviselő azon javaslatát, hogy próbáljuk fenntartani az 50-50%-os arányt - az előbb elmondottak miatt - nehezen tudom 1997. évre vonatkozóan elképzelni, de a konkrétabb számok ismeretében nem tartom lehetetlennek. Ezt ?z anyagot mindenképpen előzetes koncepciónak kell kezelni. Nem tartom célszerűnek ha azon vitatkoznánk, hogy a kiadási oldalon bizonyos kiadási csoportok milyen mértékben változzanak. Beznicza Miklós: Röst úr kérdésére válaszolom, hogy minden érdekképviseleti szerv azt mondta, hogy egyetért az iparűzési adő 2 ezrelékes emelésével abban az esetben, ha a vállalkozók kommunális adója megszűnik. A szociális helyiségek kivonása 5 < felvetődött a bizottsági ülésen is, ahol ezzel nem értettek egyet. 1996. évben a települési, igazgatási, közművelődési és sportfeladatokra biztosított városi normatíva 1 637 Ft volt állandó lakosra vetítve, ennek összege 91 millió Ft volt. 1997-ben ugyanezen normatíva egy lakosra Nagykanizsán 469 ezer Ft, az összege 26 millió Ft, a kiesés 65 millió Ft. Ezek után a működési kiadásokat egyenlegre hozni nagyon nehéz, a hitelfelvételek kiváltása a privatizációs bevételek terhére pedig lehetelen, mert először ki kellene váltanunk a meglévő 100 millió Ft-os folyószámla hitelkeretünket. A privatizációs bevételeken 25 millió Ft szabad pénzeszköz van, a többi lekötésre került, és ahhoz, hogy ezt a 100 millió Ft-ot ki tudjuk váltani, hozzá kell tennünk az adóbevételt, az illetékbevételt, a céltartalékot, és nem mehetünk át úgy a következő évre,hogy a 100 millió Ft-os hitelelőirányzatot magunkkal visszük. Félévkor csak 25 millió Ft szabad pénzeszköz előirányzat maradvány volt a privatizációs bevételeken. Dr. Csákai Iván: A bérre és a fenntartásra lebontott összegekből kénytelen a kórház néhány olyat is finanszírozni, amit a tulajdonosnak kellene. A költségvetés nem tartalmazza, hogy a fenntartásban hogyan vesz részt az önkormányzat. Az 5. oldalon az szerepel, hogy a megyei önkormányzatokat megilleti a megye 1996. január l-jétől állandó lakosa után 321 Ft/fő, és ezen kívül 225 millió 225 ezer Ft. Nagykanizsára kellene jutni 56 millió 322 ezer Ft-nak. Ez mikor került ide, és volt-e erről tárgyalás? A 7. oldalon szerepel, hogy a környezetvédelmi bírságok 30%-a jut vissza, miért csak 30%? Véleményem szerint ez nagyon kevés ahhoz, hogy a környezetvédelmi beruházások finanszírozhatók legyenek. A polgármesternek, a jegyzőnek kellene jelezni a központi szerveknek, hogy a bírság 66%-ának kellene itt maradnia, hogy érdemben tudjunk valamit tenni a környezetvédelem érdekében. A 9. oldalon megjelent, hogy az OEP-től átvett pénzeszközök kórház fenntartásra és alapellátásra 1996. évi várható szinten terveztünk 1.089,3 millió Ft-ot, a kórház ebből 340 millió Ft-ot visszafizet a költségvetésnek. Az 1 milliárd Ft-ból 660 millió Ft marad itt. Véleményem szerint az alapellátású intézményekkel tárgyalni kell, hogy mint tulajdonosnak melyek a kötelezettségeink, és mit kell finaszíroznunk. Ha arányosítjuk az összköltségvetéshez és ahhoz amit az alapellátás és a kórház visszafizet, úgy gondolom, nagyon kevés ez az összeg. Nem ismerem a sarokszámok mögötti tartalmat, ezért nem tudom elfogadni a költségvetést. Magyar Józsefi Javaslom, hogya tartalékot emeljük meg. Az 1997. évi koncepciónál számoltunk-e az 1996-os évi visszatérülésről? Annak idején a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságba azért kértük közösen a beruházások áttekintését, h''öfy a költségvetés készítésének időpontjában reális számok kerüljenek be? Az a szám, ami felújításra és beruházásra vonatkozik, figyelembe vette-e az 1996-os helyzetet? Az 1996. évi várható költségvetésnél figyelembe vettük-e ezt a kimutatást, amit a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az utolsó alkalommal tárgyalt, ahol a várható teljesítés 570 millió Ft? Pénzforgalomból, betétekből ami 1996-ban 900 millió Ft szerepelt, ezzel szemben most ki van hagyva az a sor. 1995-ben is körülbelül 300 millió Ft volt az 6 adóból a város bevétele, ez 1997. ben eléri majdnem a 600 millió Ft-ot. Privatizációból nagyobb bevételek várhatóak, mert az új privatizációs miniszter megígérte, hogy december 31-ig megkapják az önkormányzatok. A beruházási vonalon az 1996-os évhez képest szinten próbálunk maradni. Kérem, hogy a bevételek és a kiadások úgy szerepeljenek, hogy az 1996-os tervszám, az 1996-os várható végszám és az 1997-es tervszám szerepeljen egy táblázatban. Ugyanez vonatkozik arra a külön táblára is amit megkaptunk, mert ott az 1996-os eredeti számok szerepelnek és az van összhasonlítva az 1997. évi eredetivel. Úgy gondolom, hogy a 1996-os tényeket kellene az 1997. évivel összhasonlítani. Véleményem szerint az intézményekkel kapcsolatos dolgokat újra meg kellene vizsgálni. 1996-ban 6 milliárd Ft körüli bevételkiadás várható, nem tartom elképzelhetőnek, hogy 1997-ben 5,5 milliárd Ft-ra le tudjuk vinni, ez 6 milliárd Ft felett lesz. Ezt a határozati javaslatot ezzel a szöveggel nem tudom elfogadni. Véleményem szerint át kellene alakítani úgy, hogy ezeket a számokat megismertük és ezt alkalmasnak találjuk további vitára, de semmiképpen nem úgy, hogy el is fogadjuk azokat. Úgy gondolom, hogy azokat a hiteleket fel kell venni, amik kedvező helyzetbe hozzák a várost. Véleményem szerint hiába akarunk valahol valamilyen tételben növekményt elérni, ha a sarokszámok beszorítják a költségvetést. Zsoldos Ferenc: Ezt az anyagot olyan formán tudom kezelni, hogy elképzelés az 1997. évi költségvetésről. (1997. évi várható lehetőségek, feltételek.) A költségvetés 10%-os további lehetőségeket tartalmaz. Az eddig rendelkezésünkre álló információnk alapján számtalan olyan tétel tisztázatlan, amely legalább 100 millió Ft-os tartalékot képez. Egyetértek Béres Mártonnal abban, hogy az önkormányzatnak kell kidolgozni és előkészíteni a költségvetést. Véleményem szerint a társadalmi és gazdasági szervezetek véleményét a költségvetéssel kapcsolatban ki kell kérni. Az adórendeletet rugalmassabbá kell tenni, az adózók számára lehetőséget kell biztosítani, hogy a kultúra és a sport területein kedvezőbb helyzet alakuljon ki. Véleményem szerint a Gazdasági és Városüzemeltetési-, vagy a Pénzügyi Bizottságnak le kellene tenni a stratégiai fejlesztések, elképzelések konkrétabb távlati megfogalmazását. Úgy gondolom, hogy mielőtt a költségvetés részletes vitájára sor kerülne - a korábbi évektől eltérően -, a Szociális és Egészségügyi-, az Oktatási, Kulturális és Sport-, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság részleteiben tárgyalja meg a maga területére vonatkozó 1997. évi költségvetési összegek megfelelő felhasználását. Ez által a bizottságok a korábbi évekhez képest nagyobb szerepet tölthetének be a költségvetés készítésénél. A gazdasági osztály és a Pénzügyi Bizottság ezeken a bizottsági üléseken képviseltesse magát. Egyetértek Magyar képviselővel a hitellel kapcsolatosan, sokkal rugalmasabban kellene kezelni. Ha alacsony kamattal tud a város megfelelő hitelhez jutni, akkor vétek lenne azt nem igénybe venni. Véleményem szerint ezeket a lehetőségeket nem szabad kihagyni. Úgy gondolom nem ebben a formában kellene a határozati javaslatot elfogadni, hanem ki kellene bővíteni azzal, hogy az önkormányzat bizottságai nagyobb mértékben vegyenek részt a költségvetés előkészítésében. 7 Marton István: Úgy gondolom, hogy az els6 hét oldal csak bemutatja, hogy kik a felelősök ennek a helyzetnek a kialakulásában, továbbá a központi költségvetés különböző paramétereit taglalja. Csak három oldalon keresztül foglalkozik a pillanatnyi helyzetünkkel. Az adók teljes összege gyakorlatilag változatlan marad, de mihelyt az állam olcsóbban elkezd illetve tud működni, a központi adók terhei csökkenhetnek, a helyi adóterhek nőhetnek. Ellenzem a helyi adócsökkentést, de nem szabad az egyre nehezedő helyzetben a meglévő pozicíókat is elveszteni ill. kockáztatni. A Pénzügyi Bizottság, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság végzett az adórendszerrel, az adókat be kell hozni még a közgyűlés elé. Hitelről addig nem tudok beszélni, amíg nem ismerem a kondíciókat. A Pénzügyi Bizottság tagjaiból két személy mondta, hogy ez a koncepció megállja a helyét, ketten tartózkodtak, ketten szavaztak ellene. Véleményem szerint azért nem lehet ezt az anyagot támogatni, mert meggyőződésem, hogy a bevételek 5 és fél milliárdos tervezésénél többet lehetne telejesíteni. Úgy gondolom, hogy a testületnek konkrétan kellene nevesíteni a bizonyos beruházásokat, amit nem tudunk megkerülni. Ha születik egy döntés, mire a költségvetés elfogadásra kerül addigra a közbeszerzési eljárás lezajlik. Javaslom, hogy képviselőtársaim ezt az anyagot adják vissza átdolgozásra. Ahhoz, hogy dönteni tudjak rendkívül hiányosak az ismereteim. TüttS István: Ez valóban olyan koncepció, amely nem határoz meg konkrét célokat, egyetértek azzal, hogy ezeket az elemeket bele kell építeni. Csákai képviselőnek válaszolom, hogy a környezetvédelmi bírság mértékét a törvény írja elő, módosítását kezdeményezhetnénk, de nem mi döntjük el. A bevételt fokozhatja, hogy Nagykanizsa rövidesen rendelkezni fog egy akreditált laboratóriummal, amelynek jogosítványa lesz arra, hogy ilyen jellegű bírságokat mérésekkel alátámasszon, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a szabálytalanságokat visszaszoríthatjuk, de akik elkövették azoktól az a 30% a városunkhoz visszajuthat. Rövidesen sor kerül a középtávú társadalmi-gazdasági program közös vitájára, melyet követően el fog készülni az összevont program. Véleményem szerint ez a költségvetés elfogadását meg fogja előzni. Az adónak az lenne a célja, hogy legalább reálértéken maradjon. Ha minden forrásunk hiányossága, hogy fokozatosan csökken és az inflációt sem tudja követni, akkor a forrásainkkal nem tudjuk fedezni a város működéséhez és fejlesztéséhez szükséges összegeket. A közgyűlés következő ülésén megtárgyaljuk az adóval kapcsolatos kérdéseket, és amikor ott döntés lesz, akkor már a koncepció is pontosabb számításokon alapul. Dr, Bárányi EnikS: 1996-ban egy önálló képviselői indítvány kapcsán1''a testület nevében a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ígéretett tett, hogy a gépjárműadót és a súlyadót -nemhogy emelné, de inflációt követően - nem tervezi az önkormányzat. Ezt nem látom megjeleníteni a koncepcióban. A vállalkozók építményadójának a tervezett emelése nem fogja-e azt eredményezni, hogy a vállakozók a fejlesztéseiket visszafogják és nem fognak-e megfelelő munkahelyteremtésen gondolkodni? Véleményem szerint azt a részét kellene meghagyni a határozati javaslatnak, hogy a hivatal általi előterjesztést a közgyűlés 8 megismerte. Ezután kellene a különböző szakbizottságokkal együtt egy tartalommal megtöltött részletes költségvetést megismernünk, mert a koncepciót úgy elfogadni - miközben a tartalmát nem ismerjük - ellentmondásos. Tarnóczky Attila: A a tervezet bevételi oldala 28-29%-kal többre van tervezve, mint egy éve. Ez az érték meghaladja az inflációt. Véleményem szerint sikerült olyan mértékben megadóztatni a helyi vállalkozókat, ami nem is volt szándékunkben. Úgy gondolom a 200 millió Ft-os hitel, mint lehetőség a költségvetés rendbetételére, elfogadhatatlan, a következő évek terhére költekezünk, olyan körülmények között, hogy a privatizációs bevételek egyre kevésbé várhatók a következő években. Úgy gondolom, hogy meg kellene fontolni azt, hogy mekkora összeget fordítunk a beruházásokra. Nem értek egyet olyan konstrukcióval, ami ilyen mértékű hitel felvételével jár. Papp Ferenc: Véleményem szerint ez olyan koncepcionális jellegű anyag, amely bizottsági üléseken egészül ki konkrét tartalommal, és költségvetés első változata lesz, melyben már az önkormányzati intézmények is szerepelnek részletesen. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a szakbizottságok véleményének figyelembevételével alakulhat ki a költségvetés tervezete. A 4. oldalon az utolsó előtti bekezdés a kommunális, közművelődési, és sportfeladatokhoz kapcsolódó előirányzatok központi 3 0%-os csökkentésével foglalkozik. Ez a három terület nehéz helyzetbe kerül abban az esetben, ha a helyi adókat csökkentjük, illetve elfogadjuk Röst képviselőnek azt a javaslatát, hogy ne vegyünk fel hitelt. Ha közművelődési törvényben nem lesznek kulturális fejkvóták, akkor a 30%-os átlagos csökkentést figyelembe véve a jövő évi infláció ezt a területet nehéz helyzetbe hozza. A tavalyi évben, amikor a sportkoncepciót elfogadtuk, majdnem megszavazta a közgyűlés a költségvetés 1,5%-os támogatását e célra. Véleményem szerint próbáljuk megőrizni az adózásnál azt ami eddig kialakult, és ameddig lehetséges ne vegyünk fel hitelt, azonban a hitelfelvétel kérdését hagyjuk nyitva. Az anyag legvégén az utolsó előtti oldalon szerepel egy olyan gondolat, hogy a jövő évi költségvetés elkészítésénél a dologi kiadásoknál az 1996. évit kell bázisként tekinteni. Ha most ezt elfogadjuk, akkor az 1997. évi költségvetés az 1995. évi dologi előirányzatokra épül és két év inflációját kell kezelni, mely 2x25%, tehát 50%-os értékvesztést jelent. Legalább az infláció egy részét a költségvetési intézmények kapják meg. Ez a koncepció akkor lesz koncepció, ha különböző érdekegyeztetési folyamatokban a kamarák mellett az oktatási és a kulturális érdekegyeztető szerveket is bevonjuk, véleményüket kikérjük és ezek majd beépülnek a költségvetésbe. Kérem, hogy 7-8 napot adjunk a kulturális intézményeknek, hogy reálisan el tudják készíteni -költségvetési tervezetüket. Kalmár István: Dr. Bárányi Enikőnek válaszolom, hogy gépjármű és építményadó vonatkozásában semmiféle emelés nem került szóba, az építményadó bevezetésénél további kedvezményeket szeretnénk bevezetni. Arról kellene döntenünk, hogy a költségvetési koncepció milyen irányban mozduljon el, valamint arról, hogy a működési bevételek és kiadások között milyen jellegű egyenleget 9 szeretnénk fenntartani, és az egyenleg fenntartására milyen jellegű helyi adó bevonására lenne szükség. Kérem, próbáljuk meg a határozati javaslatot elfogadni a tervszámok nélkül. Magyar József: Polgármester úr jelezte, hogy számoljunk hozzá a városüzemeltetéshez közel 30 millió Ft-ot, amit az út, járda karbantartására átadtunk a VIA Kanizsa Kft-nek. Véleményem szerint meg kellene nézni, hogy mire fordították ezt az összeget, kérjük be és az 1996-os évi anyag mellékleteként szerepeljen. Javasolnám, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság azt az anyagot tárgyalja meg. Dr. Bárányi Enikő: Véleményem szerint ez a határozati javaslat utasítja a jegyzőt a hivatal munkájának koordinálása mellett a költségvetés bevételi és kiadási oldalának további pontosítására. Úgy gondolom, hogy a testület szerepe, és költségvetést formáló lehetősége nem jelenik meg ebben a határozati javaslatban. Suhai S&ndor: Egyetértek Dr. Bárányi Enikő azon javaslatával, hogy a határozati javaslat ott érjen véget, hogy "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megismerte.11 Itt 6 és fél százalékos kamatról van szó, amikor 23%-os a piaci kamatláb. Javaslom, hogy a piaci kamatozású kölcsönhitelt ne vegyen fel a város jövőre. Egyetértek abban, hogy merev számok nélkül készüljön a következő előterjesztés. Véleményem szerint Röst úr javaslata bizottságok nélküli SZDSZ-es költségvetési koncepció. Úgy gondolom meg kellene kérni Röst képviselőt arra, hogy dolgozza ki az SZDSZ ezt a koncepcióját és terjessze a bizottságok elé, azok vitassák meg és kerüljön vissza ide. Véleményem szerint ezeket a kérdéseket nem szabad bizottsági vizsgálat nélkül eldönteni. Azt terveztük a hivatal részéről, hogy ezeket a bizonyos számokat egyértelműen a bizottságoknak biztosítanánk, és a bizottságok készítsék el saját maguk a lebontott kölségvetésüket. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság minősítse az intézményi költségvetéseket, a Szociális és Egészségügyi Bizottságé legyen az alapellátás, és a szociális szférák költségvetése. Egyetértek a bizottságok munkáinak erősítésével, és támogatom az összehasonlító táblák kidolgozását. Javaslom arról szavazzunk, hogy ilyen támpontok alapján a decemberben tartandó költségvetési napirendi ponthoz hozzuk vissza ezt a koncepciót az elhangzott megszorításokkal. Röst J&nos: Úgy gondolom, hogy az 1996. évi költségvetést ugyanezen elvek alapján szavaztuk meg, kérem próbáljunk meg egy elkezdett elvet érvényesíteni. Ha jelenlegi formájában az előterjesztést elfogadjuk, akkor a későbbi viták során ezen már nem lehet változtatni. Tarnóczky Attila: Ha valakinek annyi a bevétele, mint a kiadása, az valóban megfontolhatja, hogy felvesz-e hitelt, az így kapott pénzt megforgatja, a hitelt visszafizeti és megmarad a pénz. Ha a költségvetés egyensúlyban lenne, akkor a várost gazdagítani lehetne. A probléma az, hogy a költségvetésünkből hiányzik 200 millió forint. Ezt hitellel akarjuk fedezni, és csak a jövőben tudjuk visszafizetni, tehát úgy költekezünk viszonylag olcsó hitellel, hogy nincs meg rá a fedezetünk. A beruházásokat meg kell vizsgálni, mert egyébként is egy ilyen összeg, amely 10 másfélszerese a tavalyinak, részletes vizsgálat nélkül megítélhetetlen, hogy szükséges vagy sem. TüttS Istv&n: Nem értek egyet azzal, hogy hitelt csak akkor lehet felvenni, ha annyi pénz van a bevételből mint amennyi a kiadásból. A kórházrekonstrukció is úgy valósult meg, hogy az elindításakor nem állt rendelkezésre a 400 millió Ft. Beznicza Miklós: Bárányi képviselőnőnek mondanám, hogy ez nem költségvetési tervezet. Az államháztartási törvény alapján november 30-ig csak a koncepcióról kell tárgyalni, a költségvetési törvény kihirdetésétől számított 60 napon belül kell a végleges tervjavaslatot elkészíteni. Tarnóczky Attila: Jó lenne, ha önkormányzatunk és utódaink követnék az előző önkormányzat példáját, hiszen rendelkezett egy jelentős vagyonnal, azzal a kilátással, hogy pl. a belterületi földek értéke ideérkezik a városba. Eladni valamit csak egyszer lehet. Ezt a fajta hozzáállást csak abban az esetben lehet folytatni, ha az állami normatívák, állami támogatások valóban növekednének, de évek óta nem ez a tendencia. Dr. Csákai Iván: Eddigi tapasztalataink alapján a szociális és egészségügy területén az volt, hogy amikor ez a tervezet elfogadásra került, attól kezdve ezeket a sarokszámokat tartották elfogadhatónak, és nem lehetett kimozdulni. Jogos volt Bárányi képviselőnő felszólalása - és az enyém is -, ha ezeket elfogadjuk, nem tudom mi a tartalma, mi a háttér, hiszen lehet, hogy szociális és egészségügyre nem lesz semmi. Ha a mai napon ezt megszavazom, akkor majd nekem kell megnevezni, hogy pl. melyik iskolából csoportosítsunk át a Szociális Foglalkoztató valamelyik épületének felújítására. Elfogadhatatlan, hogy a sarokszámok mellékletek nélkül jelenjenek meg. Zsoldos Ferenc: Javaslatként hangzott el, hogy "Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzata megismerte." Ezzel gyakorlatilag nem fogadunk el semmit, hanem egyet rögzítünk, hogy megismertük ezt az anyagot. Az elkötelezettség nem jelentkezik egyik területen sem. Suhai Sándor: Megkérdezem Röst képviselőt, hogy az általa beadott véleményem szerint - koncepciót fenntartja-e módosító javaslatnak? Röst János: Fenntartom. **uhai sáodor: Aki egyetért azzal, hogyha, helyi ,adórendeletet át kell dolgozni az adócsökkentés irányában - én mint előterjesztő nem fogadom el - kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 11 Suhai Sándor: Aki elfogadja azt, hogy a helyi adóbevételek 50-50%-os megosztását működési és fejlesztési célra kéri, - nem értek vele egyet - kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a működési célú bevételkiadás egyenlege 0 legyen, tehát egyensúlyban legyen, azaz ne legyen több a működési kiadás, mint a működési bevétel - nem értek vele egyet - kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a költségvetés hitelfelvételt ne tartalmazzon - ebben a megszorításban nem fogadom el - kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal a módosító javaslattal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megismerte az 1997. évi költségvetési koncepciót, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 291/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megismerte az 1997. évi költségvetési koncepciót. Suhai Sándor: Módosító javaslatként szeretném, hogy kötelezze a testület a Polgármesteri Hivatalt, hogy december első közgyűlésére a módosított változatot dolgozza ki~. Aki elfogadja azt, hogy a következő közgyűlésre átdolgozzuk a koncepciót, kérem szavazzon. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, a szavazást be lehet fejezni ezzel, megtörtént a törvényi kötelezettség. Törvényi előírások vonatkoznak a továbbiakra, be kell nyújtani az átdolgozást. Arról 12 szavazzunk, hogy az itt elhangzottak figyelembevételével legyen átdolgozva a költségvetési tervezet, teljesen ellentétes dolgok hangzottak el. Suhai Sándor: Ha ezt nem szavazzuk meg, akkor nincs kötelezettség a decemberi közgyűlésre. Koncepciót nem kell újra beterjeszteni. Balogh Tibor: Ne a koncepciót dolgozzák át, hanem a költségvetési tervezetet I. változatot. Suhai Sándor: Decemberre azt még nem tudjuk kiadni. Nincsennek azok a sarokpontok megszabva, amelyeket Önök kértek megszavaztatni, pl. nem mondtuk ki azt, hogy a költségvetésben "kemény" sarokszámok ne legyenek. Dr. Takács Anikó: Nem kell megszavazni. Suhai Sándor: így is lehet, de akkor ugyanezt a vitát az első költségvetési tervezetnél újra fogjuk kezdeni. Ezt akartam segíteni azzal, hogy egy-két általános dologban foglaljon állást a testület, amely könnyíti a bizottságok munkáját, esetleg a mi munkánkat is. Magyar József: Ha az I. változat úgy fog elkészülni ahogy a polgármester mondta, akkor ez lehetetlen, hiszen minden egyes szakterületre be kell terjeszteni - szociális, városüzemeltetés -az érintett bizottságok majd kialakítják azokat a dolgokat, amelyeket be kell építeni a költségvetésbe. Ezáltal lesz egy bevételi és kiadási oldal, akkor jön a vita arról, hogy hitel, vagy nem hitel. Suhai Sándor: Visszavonom módosító javaslataimat. Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén 17.30 órakor a soron kívüli ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. <M- TíUuUd Dr. Takács Anikó jegyző polgármester |
